Jó lenne azt HINNI(!!!), hogy ezen a szinten az emberiség már átlépett, de sajnos láthatjuk, hogy a primitív, ősemberkori képzetek a mai napig hatnak...
Kép forrása: BRAIN STORMING
Az írás kiindulási alapja:
DZoltan: A Judeo kereszténység erkölcsi elítélése
"1. Amennyiben a bibliai judeo-keresztény Isten meghalt Jézusként, akkor végül is ez nem más, mint egy cirkuszi mutatvány. Mártíromságnak beállított öngyilkosság. - Erkölcsileg elítélendő."
Egy cirkuszi mutatvány talán erkölcsileg még nem elítélendő, mivel azokat a bűvészeket sem ítéljük el, akik öngyilkosságot szimulálnak a színpadon, majd látványos feltámadást... Mindemellett senkinek eszébe sem jutna, hogy ezután hirdesse az illető bűvész erkölcsi értékrendjét, és az pedig pláne nem, hogy megöljön másokat azért, mert azokat nem fogadja el, vagy hogy nem hiszi el, hogy az illető bűvész valóban meghalt és utána pedig feltámadt. Ezzel a bűvész csak egyetlen dolgot bizonyított: hogy nagyon-nagyon ügyes bűvész.
Mondjuk a legegyszerűbb feltámadásos bűvészmutatvány is sokszorosan felülmúlja azt a homályos mesét, amit a Jézusi feltámadási sztorinak vélnek, ahol semmi látványos nem történt, hanem csak állítólagos szemtanúk mesélik hogy "én láttam őt élve a halála után"... Ennél gyengébb feltámadási bizonyíték nehezen képzelhető el, legalábbis szerintem.
Még az egyszerű mentős gyakorlatban végrehajtott újraélesztés is értékesebb és hasznosabb ismeret, mint a Jézus-feltámadás mese hite.
***
"2. Amennyiben a fiát ölte meg, vagy feláldozta, akkor meg primitív barbár gyerekgyilkosság. - Erkölcsileg elítélendő"
Ebben tökéletesen egyetértünk – ugyanis hogy jön bárki ahhoz, hogy erkölcsi emelkedettséget kapcsoljon ahhoz, miszerint valaki azzal bizonyítsa a hitét, hogy megöli a tulajdon gyerekét??? Ebben a tekintetben az Ábrahám-sztori a másik, amit negatív példaként emelnék ki. Micsoda primitív vallás az, ahol a gyerekgyilkosságot is elfogadhatónak tartják a hit bizonyításaként??? A kereszténység már itt megbukott, mint humánus tanítás, bármit is prédikált Jézus a szeretetről!
***
"3. A judeo-keresztényeket a saját Istenük állítólag megváltotta a bűntől, akkor fura, hogy miért maradtak éppen ők a mai napig is bűnösök? Ez egy átverés és nem tanítás. - Erkölcsileg elítélendő."
Erre mondják azt, hogy "hülyének lenni mindenkinek joga van"... Mármint a jogállamban! A bűntől való megváltás ellenére fennálló bűnösség magyarázatára általában a szabad akaratból elkövetett bűnöket szokták említeni. Ez azért lehet, mivel a szabad akarat képzete jó kibúvó arra, hogy miért van bűn, bár a bűn fogalma is eléggé részrehajlóan van definiálva a Bibliában, vagy a kereszténységben. A 10-parancsolatban is az első 4 parancsolat az istennel való kapcsolatról szól – tehát az ún. keresztény-erkölcsben az istenhit az elsődleges, az ember is csak azután jön... És a bibliai Ótestamentuma alapján úgy néz ki, hogy ez is csak a kiválasztott nép tagjaihoz való viszonyulást érinti: aki nem a kiválasztott néphez tartozik, azt lehet ölni, kirabolni, meggyalázni, stb.. Az Új-testamentum sem hoz újdonságot ezen a téren, mivel az előbb azért megpróbálja megtéríteni a nem-hívőket, majd az istenhit elutasítása esetére helyezi kilátásba a poklot. Tkp. a Jézusi, bár szerintem inkább a Páli és a Péteri apostoli prédikálási munka eredménye az, hogy a kereszténység térítő vallás lett, és ebben is merül ki a lényege, mivel úgysem lehet vallásilag és hit tekintetében uniformizálni a világot, mégis megkísérli, talán éppen ezért: a lehetetlen vállalkozások az igazán tartósak! Ha nem lehet elérni egy célt, akkor örökké lehet afelé törekedni, és minden új generációt el lehet csalni rá...
Visszatérve a szabad akaratból való bűnözésre: tipikus attribúciós torzítási trükk: "ha jót teszel, az azért van, mert isten megsegít téged, és azért van, mert hívő vagy; ha rosszat teszel, azt csakis magadnak köszönheted, ahhoz istennek semmi köze, azt nem isten akarta, hanem te". Ilyen pitiáner lélektani trükköt szeretne a szabad akarat tana megetetni az emberrel. Ez is egyik óriási baj a keresztényi tanításokkal – arra kondicionálja a hívőt, hogy manipulatív módon viszonyuljon az istenhívők közösségéhez: "mivel mind hiszünk istenben, így ezt a hitet, mint közösségfenntartó erőt mindenáron, még a hazugság és félrevezetés árán is fenn kell tartani, tehát nem számít semmiféle valótlanság, vagy hazugság, sem félrevezető manipuláció, ami fenntartja a hitet."
Az előbbihez még az is hozzátartozik, hogy sokan odáig mennek, hogy minden tragédia és probléma az istennek nem tetsző tettek és gondolatok miatt van, ami nem közvetlenül, hanem időben eltolódva éri az embert, tehát pl. egy baleset nem véletlen, hanem isten büntetése egy régebbi bűn miatt. Erre a humánus ember zsigerből ellenkezéssel reagál – az értelmes és emberséges ember alapból elutasítja ezt a fajta igazságosságot. Az előbbi, ún. immanens igazságosság sajnos egy elég rossz válasz a kellemetlen véletlenek és balesetek, tragédiák magyarázatára. Ha a világ ezen az alapon működne, akkor nem lenne közgyógyellátás, nem lenne rendőrség, sem tűzoltóság, sem polgári védelem, sem semmi, másokon megkülönböztetés nélkül segíteni szándékozó szervezet, mivel mindenki azt gondolná, hogy "mindenki azt kapja, amit megérdemel", tehát ha egy bajbajutott emberen valaki segíteni akarna, az isten akarata ellen való vétség lenne.
Ez is azt mutatja, hogy ha elkezdünk úgy gondolkodni, miszerint "a véletlen tkp. isten akarata", akkor elindulunk egy embertelenné válási úton, aminek az embertelen közöny csak egy köztes megálló a másik ember nem embernek való tekintése felé.
***
"4. Jézus csak sokkal régebbi korok vallásaiból és mítoszaiból összekoppintott mítoszfigura. Tehát nem tanított semmit sem. Így a története csak egy primitív, plagizált ókori ski-fi, vagy szappanopera. - Erkölcsileg elvetendő."
Én ezt úgy pontosítanám, hogy legfeljebb nem mondott semmi újat. Attól, hogy sok forrásból merítettek a szerzők, talán nem lett volna, baj – ahhoz hasonlóan, hogy Uri Geller is egy igen tehetséges bűvész volt... addig a pillanatig semmi kivetnivaló nem is volt a tevékenységében, amíg ki nem jelentette, hogy "Nem csinálok trükköket." A Biblia meséi is talán ezért sántítanak – mivel a teljes Bibliáról kötelező azt mondania a hívőknek, hogy az nemcsak hogy hiteles leírás, hanem egyenesen isteni ihletésű, vagyis nem is a írói a szerzői, hanem maga isten. Ezen a ponton már valóban elvetendő a plagizálás! Merthogy nincs abban semmi baj, ha tanmeséket írnak le, sőt: a magyar népmesék is sok valótlanságot tartalmaznak, a tanulságaik mégis megszívlelendők a túlzásaik ellenére. A népmesék is azonnal ironikus ostobaságoknak tűnnének, ha azzal fejeződnének be, ami azt bizonygatná, hogy ez bizony szóról-szóra úgy történt. A Biblia betűről-betűre való hitelességi képzete annak pontos analógiája, ahogyan a kisgyerekek hisznek a mesék virtuális világában.
Úgy gondolom, hogy a Bibliát érdemes ismerni, de nem érdemes hiteles történelmi leírásnak tekinteni.
***
"5. A judeo-kereszténység végső célja az utolsó ítélet . Aminek a lényege az, hogy egy halott, nevezzük ZombiJézusnak , másodszor is feltámad és akik imádják őt azoknak kánaán, azok akik nem imádják őt azokra halál és szörnyűségek várnak. - Erkölcsileg elítélendő."
Ahogy korábban írtam, ha elérhetetlen, vagy nem létező célt tűz ki egy társaság, az jegyet vált az örökké fenntartható törekvésre – a kereszténységben a végítélet-sztori csak egy okos húzás arra, hogy az ember fáradhatatlanul munkálkodjon egész életében azért, hogy legalább a szeretteit próbálja megmenteni. Valaki egyszer azt írta, hogy keresztényként bénítólag hatott rá az a tudat, hogy ha nem tesz valamit azért, hogy megtérítse, és hívővé tegye a szeretteit, akkor azok a pokolba kerülnek, és ez motiválta arra, hogy folyamatosan és állandó jelleggel térítsen – mert aki igazi keresztény, az ezt teszi, mert ha nem tenné, nem lenne keresztény.
Az meg egyenesen röhejes, hogy egyes hívők szinte üdvrivalgással köszöntenek minden kataklizmára utaló bejelentést (pl. a Földdel ütköző meteorokról), mondván: "Lám-lám, igazunk volt!!!".
Valljuk csak be: eléggé ostoba egy vallás az, ami arra épít, hogy egyszer majd mindenkinek meg kell halnia, és szenvednie kell utána, ha nem hisz valamiben. Jó lenne azt HINNI(!!!), hogy ezen a szinten az emberiség már átlépett, de sajnos láthatjuk, hogy a primitív, ősemberkori képzetek a mai napig hatnak... A kereszténység pedig az egyik "remek" példa arra, hogyan lehet ezeket a társadalom- és civilizálódás előtti indulatokat személyes hatalmi célokra felhasználni.
***
BRAIN STORMING, 2011-09-05
