A listában a saját könyvespolcomról válogattam olyan műveket, amiknek a valláskritika terén jó hasznát vettem, és nélkülük talán nem boldogultam volna ezen a területen.

A listában külön vettem a magyar és nem magyar szerzők írásait.

A listában csak magyar nyelven olvasható művek szerepelnek.

A művek sorrendje az eredeti (a legtöbb esetben az első) megjelenési dátumok kronológiája alapján történt.

I. MAGYAR SZERZŐK (1955 - 2004, 16 MŰ)

- 1955 -
ÁKOS KÁROLY: A MISZTICIZMUS LÉLEKTANA, Művelt Nép – Tudományos és ismeretterjesztő Kiadó, Bp., 1955

Az első ilyen témával foglalkozó magyar szerzőtől megjelent írás, ami a valláskritika mellett a spiritizmus és az ezoterika jelenségeivel is foglalkozik – ami már jelzi, hogy mindezek a „kultúrkörök” szoros kapcsolatban vannak, és hasonló gondolkodásmódra vezethetők vissza.

- 1960 -
KIRÁLY JÓZSEF: MI A SPIRITZMUS? – OKKULT JELENSÉGEK LÉLEKTANI VIZSGÁLATA. Gondolat Könyvkiadó, Élet és Tudomány Kiskönyvtár, Bp., 1960.

A spiritzmus nem létezne túlvilághit nélkül, vagyis anélkül a láthatatlan világ nélkül, ami nélkül nem lennének meg a vallások sem – sokan tagadják, hogy a spiritzmus és a vallásosság nincs egymással kapcsolatban, de valójában egyik sem lenne meg a másik nélkül: a vallás a sátán közreműködésére hivatkozhat, ha kritizálja, míg a spiritzmus hívői alapvetően vallásos vagy vallásosságra erősen hajló, esetleg a „hivatalos, állam”-vallásból kiábrándult emberek, akik végre „látni és megtapasztalni szeretnék”, amiben addig „csak hittek”!

- 1961 -
BARANYAI ÁRPÁD: A HITETLENSÉG APOLÓGIÁJA – Az ateizmus védelme és a főbb katolikus dogmák rövid cáfolata. Kossuth Könyvkiadó, 1961.

Részlet az előszóból: „(...) a szerző világosan nyilatkozik (…): olyan ember írása, aki egykor védelmezője volt azoknak a hittételeknek, amelyeket most – úgy érzi – bírálni kénytelen, s amelyeket nagyon is jól ismer – elméleti értékükben, gyakorlati jelentőségükben egyaránt.” A Kiadó az előszóban még ideologizál, a konkrét mű azonban már nem – a katolicizmus kritizálóinak gyakorlati kézikönyve úgymond.

- 1961 -
ZOLTAI DÉNES: VILÁGNÉZETI NEVELÉS ÉS VALLÁSOS VILÁGNÉZET. Tankönyvkiadó, 1961.

Hasznos betekintést nyújt abba a törekvésbe, amely a világnézetet még tanítani, oktatni, nevelni szerette volna. Nyilvánvaló próbálkozás abból a szempontból, amit azon keresztény forrású írásokról írtam, amelyek a szektákat, mint nem keresztényi csoportosulásokat kívánta kritizálni.

- 1962 -
DR. KELEMEN KÁROLY, KELEMEN ESZTER: A BOSZORKÁNYGYÖKÉRTŐL A PENICILLINIG, Medicina Kiskönyvtár, Bp., 1962

„A sötétség évezrede” című fejezet így kezdődik: „A római birodalom bukása és a keresztény egyház hatalmának megszilárdulása után a tudományra gyászos időszak következett. Nagy Konstantin és utódai egymás után tiltották be a különböző orvosi iskolákat, mert ezekben az egyház ellenségeit, a pogány filozófia fenntartóit és terjesztőt látták. Az egyház azonban nemcsak a tudomány fejlődését, a természet megismerésére irányuló törekvéseket gátolta, hanem az orvosi gyakorlatot is szinte lehetetlenné tette. Az orvosi tevékenységet a szerzetesek és papok gyakorolták. A gyógyítás fő eszköze ismét az imádság és az ördögűzés lett. Ettől az időtől kezdve – egészen a reneszánsz hajnaláig – Európában semmi haladás nem történt a gyógyszertan terén, sőt az ókor eredményei is feledésbe merültek.”

- 1963 -
GECSE GUSZTÁV: VAN-E TÚLVILÁG?, Kossuth Könyvkiadó, 1963

Gecse Gusztávról tudni kell, hogy 1980-ban jelent meg tőle szintén a Kossuth Könyvkiadó gondozásában egy igen terjedelmes írás „Vallástörténet” című könyv

- 1964 -
GYENES ISTVÁN: BETEGSÉGEK ÉS CSODÁK, Medicina Könyvkiadó, Bp., 1964

A könyv ezzel kezdődik: „Csodák nincsenek, de csodahit az őskortól napjainkig él, különösen a mindenkit leginkább érdeklő egészséggel-betegséggel kapcsolatban.” Mivel a vallási miszticizmus egyik közkedvelt területe a betegségek csodával, csodás képességekkel való gyógyítása, így ez az összefoglaló is fontos lehet azok számára, hogy az elvakult vallásos hit milyen konkrét ártalmakkal, esetenként tragédiákkal szolgálhat, és szolgált a múltban a hétköznapi emberek számára!

- 1968 -
KULCSÁR ZSUZSANNA: INKVIZÍCIÓ ÉS BOSZORKÁNYPÖRÖK, Gondolat, Bp., 1968.

Kimerítő és részletes, bőséges forrásanyaggal ellátott munka, amiről mélyen hallgat a mai napig a keresztény felekezetek többsége!

- 1972 -
BENEDEK ISTVÁN: A TUDÁS ÚTJA. Gondolat, Bp., 1972.

Az írás elsősorban olvasmányos tudománytörténeti leírás, és a „felvilágosodás” fogalmának kiterjesztése és értelmezése az emberi tudás fejlődésére vetítve. Megtudhatjuk belőle, hogyan „vetkőzte le” az ember az idők és az ismeretek mennyiségének növekedése folyamán azt, ami elsősorban a valláshoz való merev és neurotikus ragaszkodásra bírta a századok folyamán, egészen napjainkig.

- 1974 -
MURÁNYI MIHÁLY: VALLÁS ÉS ILLÚZIÓK – A VALLÁSPSZICHOLÓGIA NÉHÁNY FŐBB KÉRDÉSE, Kossuth Könyvkiadó, 1974

A marxista hagyományokon alapuló lelkesedés szülte, mint annyi más, alapjában véve igen jó valláskritikai írást, aminek sokszor az eredetének időszaka miatt nem tulajdonítanak elegendő hitelességet – mindezt pőersze azok állítják, akik általában nem járatosak árfogóan a tudományok területén, különösen a pszichológiában.

- 1974 -
BALOGH ISTVÁN: VALLÁS ÉS EGYHÁZ A MAI MAGYARORSZÁGON, Kossuth Könyvkiadó, 1974

A könyv vezetője így ír: „A könyv célja néhány olyan időszerű valláskritikai és egyházpolitikai összefüggés kifejtése, melyek ismerete segíti a pártaktivisták, propagandisták munkáját.” Ez szintén nem segít sokat a hitelesség megítélésében – DE! A korszerű pszichológiai területek ismeretében értékes írás: amellett, hogy valláskritikai ismereteket is nyújt, remek betekintést ad arra is, hogyan akarták az egyik ideológia kritikájával a másik ideológiát megalapozni. Ebből a szempontból igen hasznos tapasztalatokat nyújt! Valószínűleg a mai napig fellelhető néhány példánya könyvtárak mélyén, mivel 10.000 példányban nyomták ki – ez meglehetősen magas szám, mivel a mai átlag olyan 2-5000 között van!

- 1986 -
SZIKSZAI ÁRPÁD: SORSUNK A KEZÜNKBEN VAN. Uzshorod – Kárpáti Kiadó, 1986.

A rögtön a közepébe vágó zsebkönyvnyi méretű írás első fejezete, „A társadalmi fejlődés és a vallás” így indítja mondanivalóját: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. Kongresszusa világtörténelmi esemény volt.” Nos, igen – akár a XXVI., vagy az az előttiek, is, stb. A téma kidolgozása követi az „ideológiai harc” forgatókönyvét, és valóban úgy dolgozzák fel, mintha csak a gyermekeik ópiumozásától szenvedő szülők emelnék fel a csatabárdot a kábítószerek terjesztői ellen… A „véresszájú” ideologista propaganda azonban tartalmazott hasznos információkat, és megszívlelendő tanácsokat – amiket természetesen ők is kikértek volna önmagukkal szemben alkalmazva, merthogy azért sok minden rájuk is ugyanolyan jellemző volt. Vagyis ez az írás is tartalmaz sok jó gondolatot, ha képesek vagyunk kiválogatni a szokásos „párt-retorika” sűrűjéből.

- 1987 -
BENEDEK ISTVÁN: AZ ÉRTELEM DICSÉRETE - Művelődéstörténeti tanulmány a 16.-17. század gondolkodóiról. Minerva Kiadó, Bp. 1987.

Benedek István sok és remek kötete közül ez éppen azzal az időszakkal foglalkozik, amely a szekularizáció kezdetét és a materializmus erősödését, a vallástól való elszakadás felgyorsulását, és alapjainak megszilárdítását hozta magával. Töméntelen példa illusztrálja a vallás és a tudomány eszmerendszerének ütközését. Tkp a tudományos világkép és a vallás ideológiai szintű harcának keresztmetszete.

- 1994 -
GÁL PÉTER: A NEW AGE – KERESZTÉNY SZEMMEL. (A szerző „A New Age és a keresztény hit” c. könyvének jelentősen javított és bővített kiadása.), Lámpás Kiadó – Szegletkő Kiadó, Abaliget – Budapest, 1994.

A könyv látszólag a New Age-et kritizálja, és „leplezi le”. A valóság azonban az, hogy remek példa arra, hogy az egyik ideológia hogyan kritizálja és próbálja hitelteleníteni a másik, sőt: a többi hasonló, vagy azonos logikával és módszerekkel működő ideológiát. Ahogy mondják: A legtöbbet az mond valakiről, hogy mit mond a másikról! Jellemző az érvelési rendszerére, hogy míg pl. ha egy logikai módszert a New Age irányzatoknál kifogásol, addig a maga részéről teljesen helyénvalónak tartja ugyanazt. A könyv ezen nézőpontból a kereszténységről is komoly kritikára érdemes példát jelent. – A könyv anyaga az interneten is hozzáférhető teljes terjedelmében!

- 1998 -
SZEKTÁK – ÚJ VALLÁSI JELENSÉGEK (Tanulmányok, Dokumentumok), SZERKESZTETTE: LUGOSI ÁGNES, LUGOSI GYŐZŐ, Pannonica Kiskönyvtár, Pannonica kiadó, 1998.

Számos szektáról ad részletes leírást, kezdve a keletkezésétől, a beszervezési technikákon át, a hazai megjelenésével folytatva, és még számos egyéb, hasznos információval kiegészítve. A szektákról szóló írásokban nyomon követhető, hogy milyen az „igazi, őszinte, működő hit”! Mivel a szektásodás elsősorban a fiatal generációra jellemző, így a témával minden felelős szülőnek meg kellene ismerkednie!

- 2004 -
MERVAY MIKLÓS: A SZEKTÁK A GYERMEKVÉDELEM SZEMPONTJÁBÓL, Szülők és nevelők könyvespolca – 9. kötet, JEL-Kiadó, 2004.

A Lugosi páros könyvénél szerényebb terjedelmű ugyan, de aprólékosabban tematizált, ami arra utal, hogy a témát áttekinthetőbben foglalták össze benne. Tudni kel, azonban róla, hogy a kiadó a Katolikus Kiadók jegyzékében is szerepel, és olyan könyveket jelentet meg, mint pl. a fenti „Szülők és nevelők könyvespolca” sorozatban napvilágot látott „Keresztény valláspedagógia”, vagy a „A világ és az emberiség eredete a Bibliában - A Ter 1-11.magyarázata”, továbbá: „ Bevezetés a Katolikus Egyház történetébe”, „A keresztény nevelés általános alapjai”, …. Vagyis magának az említett a kötetnek a tartalma időnként kényesen egyensúlyoz azon az igen-igen szűk mezsgyén, ami a nem-keresztény felekezeteket, és egyéb szellemi irányzatok égisze alatt kialakuló csoportosulásokat tekinti elsősorban szektának. Ez részben megkérdőjelezné a hitelességét, azonban el kell ismerni, hogy elsősorban a humanizmus vezette az összeállító szándékát, és ez mindenképpen becsülendő, értékelendő – akárcsak azokkal az írásokkal kapcsolatban, amiket a kommunizmus más ideológiákkal kapcsolatos ellenállásának motivációja alapján készítettek. Előfordul, hogy egy ideológia alapján olyan más ideológiákkal szembenálló, de tudományos alapokra helyezkedő szempontból és módszerekkel indítanak harcot, ami végül önmaga ellen is fordulhat.

II. NEM MAGYAR SZERZŐK (1632 – 1993, 27 MŰ)

- 1632 -
GALILEO GALILEI: PÁRBESZÉDEK – A két legnagyobb világrendszerről, a Ptolemaiosziról és a Kopernikusziról. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983. Eredeti kiadás: 1632!

Sok lelkes hívő beszél Galilei beszámíthatatlanságáról, amikor az Egyház korabeli tudományellenességéről esik szó. Elfeledkeznek azonban arról, hogy milyen korszak lehetett az, amelyben a valláskritikai írásokat a szerző álnéven, titokban jelentették meg, mert a nézeteik és meggyőződésük mellett azért az életüket is szerették. Sokuk azonban a vallás eszmerendszerét, logikáját bírálták és mutatták is helytelenségét, paradoxonjait, álságosságát. Galileivel más volt a helyzet – ő (Darwin-hoz hasonlóan) nem valláskritikai szándékkal és célzattal jelentette meg műveit, hanem azért, mert felvetéseit a tudomány félreértést és pontatlanságot nem tűrő, kíméletlen következetességet követelő szigorával tudta azokat bizonyítani, és ezek ellentétben álltak az akkori, Egyház által szentesített világképpel. Ő nem a humanizmus nevében kellett, hogy csevegő-esszé formájába öntse, kínosan ügyelve minden szóra, amit papírra vetett, hanem azért volt kénytelen, mert ezt igazságérzete diktáltatta vele: amikor a teológusok csavaros észjárását lemásolva a tudománytörténet egyik legfurmányosabb beszélgetésében elrejtette a világleírásának csalhatatlan érveit, az Egyházi hatalmasságok könyörtelen bosszújától csak a szerencséje mentette meg, mivel nem volt teljesen egyedül, mégis, többnyire őt hurcolták meg emiatt.

Megtehette volna, hogy röviden leírja az eredményeit, és kimutatja a korábbi álláspontok helytelenségét – úgy, ahogyan ma ugyanezeket leírják a fizika tankönyvekben. Ezért azonban azonnal a vesztőhelyre került volna.

A „Párbeszédek” valódi tudománytörténeti csemege mindazok számára, akik betekintést szeretnének kapni arról, hogyan volt képes a modern kor egyik legnagyobb és legnépszerűbb fizikai tudományforradalomnak az alapját előrevetíteni (ő volt az első, aki a relativitás elmélet alapjait már akkor megfogalmazta!) az akkori kor „gondolatrendőrségét” kijátszani, mégha nem is teljes sikerrel.

- 1685 -
JOHN LOCKE: LEVÉL A VALLÁSI TÜRELEMRŐL, Akadémiai Kiadó, Bp., 1973.

Az eredeti írás 1685-ben készült el, és alapmű mindenki számára, aki komolyan foglalkozik a vallás kérdésével. A magyar, 1973-as kiadás kétnyelvűen készült, azaz tartalmazza az eredeti latin változatot is.

- 1748 -
DAVID HUME: TANULMÁNY AZ EMBERI ÉRTELEMRŐL, Magyar Helikon Kiadó, Bp., 1973. Eredeti kiadás: 1748!

Hume elsősorban az emberi természetről értekezett, de korán felismerte, hogy ennek tanulmányozására a „nem megfelelően működő” gondolkodásmód a legalkalmasabb, és számos eszmefuttatása foglalkozik a vallásos gondolkodás jellemzőinek feltárásával. Ezen kötetében a következő fejezetekben: „A csodákról”, „A különleges és a túlvilági életről”.

- 1767 -
PAUL HENRY HOLBACH: A LELEPLEZETT KERESZTÉNYSÉG, vagy a keresztény vallás alapelveinek és hatásainak vizsgálata. Hungária Könyvkiadó, Bp., 1949. Eredeti kiadás: 1767.

A kötet mottója: „A babona egészségtelen tévedés; fél attól, amit szeretnie kellene, erőszakot tesz azon, amit tisztel: mit számít, vajon tagadod-e vagy gyalázod az isteneket? – Seneca, 12. levél.”

- 1770 -
PAUL HENRY HOLBACH: SZENTEK KÉPTÁRA – avagy, vizsgálata a kereszténység által tisztelt és példaképül állított személyek szellemének, magatartásának, elveinek és érdemeinek. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1966, eredeti kiadás: 1770!

Kiegészítésül a címlap további kiegészítése: „Okulhatnak belőle együgyűek is, kik mások véleményének készpénznek veszik: hisz elfogult az emberek ítélete, hat rá erősen vonzalom és gyűlölet. Csak azt ismerheted, kit ismersz tenmagad. – Phadrus III. könyv. 10. mese.”

- 1770 -
PAUL HENRY HOLBACH: A TERMÉSZET RENDSZERE – A TERMÉSZETI ÉS ERKÖLCSI VILÁG TÖRVÉNYEI, 2. kiadás: Akadémiai Kiadó, Bp., 1978; 1. kiadás: 1954; eredeti kiadás: 1770!

Feuerbach - „A Kereszténység lényegé”-hez hasonlóan ez is alapmű, tkp a materialista világnézet „bibliája”.

Az I. Rész tartalma: „A természet és törvényei. Az ember. A lélek és a lelki képességek. A hallhatatlanság dogmája. A boldogág.” Mindezek 17 fejezetben dolgozza fel.

A II. Rész tartalma: „Az istenségről; létének bizonyítékairól, tulajdonságairól; miképpen befolyásolja az emberi boldogságot.” Ezt a témát 15 fejezetben dolgozza fel. Holbach 1756 és 1790 között számos kritikai művet írt.

- 1793 -
MESLIER ABBÉ TESTAMENTUMA – Fordította: Nagy Géza, Kossuth Kiadó, 1961. Eredeti modern kiadás: 1939. Az eredeti első megjelenés éve: 1793!

A Bajomi Lázár Endre féle Előszó első sora így szól: „Kevés időzített bomba robbant akkorát a szellemi életben, mint Meslier abbé testamentuma.” – Ez a sor magáért beszél: egy papról, aki élete tapasztalatát röviden így foglalhatnánk össze = „Ne higgyetek a papok istenének”. Sokak szerint „a XVIII. század egyik „legveszedelmesebb” ateista írását hagyta a megdöbbent utókorra.” Vagyis igazi kultúrtörténeti csemege!

- 1841 -
FEUERBACH: A KERESZTÉNYSÉG LÉNYEGE, magyar kiadás: Akadémiai Kiadó, Bp., 1961. eredeti kiadás: 1841!

A valláskritika alapkönyve, mondhatjuk „bibliája”. A szerző elsöprő részletességgel, a teológusok aprólékosságával és lelkesedésével dolgozta ki azt az alaptételt, miszerint nem az isten teremtette az embert, hanem az ember teremtette az istent, kivetítve rá önvalója ideális elképzelését, és ezzel mintegy önmagától elidegenítve szemlélve imádni tudta azt. Az elemzők véleménye szerint a leganalitikusabban és leglogikusabban felépített kritika. Ennél fogva senki nem mondhatja, hogy járatos a kereszténység bírálatának kérdéseiben, aki nem ismeri ezt a művet! Keresztényi oldalról nem is tudták soha ezen írás érveit érdemlegesen cáfolni, így általában dogmatikus módszerekkel igyekeznek vagy az írás, vagy a szerzője hitelességét támadni – de többnyire nagyívben tudomást sem vesznek róla.

- 1870 -
MENTOVICH FERENC: AZ ÚJ VILÁGNÉZET. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974. Eredeti kiadás: 1870!

A rövidke írás majdnem tisztán a materializmus világnézeti leírását tartalmazza, a vallási eszmékhez viszonyítottan időnként – élvezetes, a 19. századvégi ízes, és szépen csengő magyarságával megfogalmazva.

- 1927 -
SIGMUND FREUD: EGY ILLÚZIÓ JÖVŐJE, magyar 2. kiadás: Párbeszéd Kiadó, Bp., 1991; 1. magyar kiadás: 1945, eredeti kiadás: 1927.

Sokan bírálták Freud-ot ezért a műért, holott nemigen adtak még ennél világosabb értelmezést magának a vallásos lelkület kialakulására vonatkozólag előtte. Freud valószínűleg ezért is írta meg a vallásos lélek mélylélektani elemzését - és nem azért, hogy a mélylélektant ezáltal a vallás területére is kiterjessze, mint érvényes alkalmazási körre. Freud valójában nem mond ítéletet a vallásról, inkább pusztán csak azt elemzi, hogyan alakul ki a hajlam a vallásos gondolkodásra, miért elkerülhetetlen, és hogyan kellene ezen hajlamainkhoz viszonyulnunk.

- 1950 -
ERICH FROMM: PSZICHOANALÍZIS ÉS VALLÁS, Akadémiai Könyvkiadó, Bp., 1995 (eredeti kiadás: 1950!)

Fromm írását sokan nem tekintik klasszikus értelemben vett valláskritikai műnek, és valójában nem is az. Tulajdonképpen a vallásosság egyfajta evolúciós lépéseként felvázolja a maga „nem teisztikus humanista hitvallását”, vagy ahogy másutt fogalmaz: „nem istenhívő vallásosságát”. Az ő „alapdogmái” az igazságosság és a szeretet – ugyanakkor ez a humanista hitvallása radikális, eleve elutasító a bevett vallások és egyházak mindenféle bekebelezési kísérletével szemben. Ha úgy vesszük irányt és példát mutat azoknak, akiktől a vallásos szellemiség sorsa és gyakorlata függ.

- 1953 -
LUDWIG FEUERBACH: VÁLOGATOTT VALLÁSKRITIKAI ÍRÁSOK, Filozófiai Kiskönyvtár, Művelt Nép Könyvkiadó, Bp., 1953

- 1954 -
GORDON W ALLPORT: AZ ELŐÍTÉLET, Gondolat kiadó, Bp., 1977. Eredeti kiadás: 1954.

A vallásos gondolkodás egyik legfontosabb jellemzője az előítéletesség, mivel egyszerűen felfogható, könnyen követhető eszméket fogalmaz meg a legkomplexebb témákkal kapcsolatban is, majd ezeket sok irányból, mindenféle szimbolikus alapon működő állogikával, álokoskodások tömegével, vagy jól hangzó heurisztikákkal igyekszik alátámasztani, és ezzel a mindentudás illúzióját kölcsönzi, pontosabban annak a jognak a látszatát, hogy az illető néhány egyszerű kategóriára visszavezethet minden jelenséget, eseményt, amivel csak találkozik.

Allport így ír: „Az emberi elme egyik leghétköznapibb fogása a túláltalánosítás: ha egy gyűszűnyi tény is áll a rendelkezésünkre, nem habozunk akkora általánosításokat tenni, mint egy dézsa.” A könyv számos vallásra visszavezetett példával szemlélteti az előítéletességet – a különféle vallási propaganda módszereket is megtalálhatjuk benne. A vallásos hívők a saját vallásuk csoportján kívülieket általában előítéletesen szemlélik, így ezen gondolkodásmód megismerésével megérthető, hogy a vallások miért működnek úgy, ahogy. Hogy ezeknek az ismereteknek érvényessége van a vallásos gondolkodásra vonatkozóan, azt részben az is demonstrálja, ahogyan ezeket igyekeznek semmissé, rájuk nem vonatkozóvá tenni.

- 1958 -
J.A. LENCMAN: A KERESZTÉNYSÉG EREDETE, Gondolat Kiadó, Bp., 1960. Eredeti kiadás: 1958.

A Bevezetésben olvashatjuk: „A kereszténység eredetének tudományos vizsgálata azt mutatja, hogy a kereszténység, mint minden más vallás, meghatározott társadalmi és gazdasági viszonyok törvényszerű szülötte. Szigorúan tudományos kutatási módszerek alkalmazásával kimutatható továbbá, hogy a kereszténység egyáltalán nem „magasabb rendű” elvei és morális tulajdonságai miatt győzedelmeskedett a többi vallás fölött.” A könyv ezeket a tudományos vizsgálatokat tárja az olvasó elé.

- 1962 -
GONDOLATOK A VALLÁSRÓL – ÖSSZEÁLLÍTOTTA: I.A. GALICKAJA, fordította: Székely Andorné, Kossuth Könyvkiadó, 1964. Eredeti kiadás: 1962.

A kultúra kezdeteinek kezdetétől a megjelenés évének kiemelkedő személyiségeiig, parádés névsorral rendelkező idézet- és aforizmagyűjtemény, 15 különálló fejezetben tematizálva. Kissé néhol a kor szellemében ideologizál, de ezek a részek elhanyagolhatóak benne.

- 1962 -
J. KYSELY: A MODERN EMBER ÉS A VALLÁS. Fordította: Szepesi Zoltánné. Kossuth Könyvkiadó, Bp., 1965. Eredeti kiadás: 1962.

A mű a szocializmus ideológiájának szemszögéből elemzi a vallást – tanulságos, mindkét eszmerendszer érvelési módját tekintve hasznos tapasztalatokat nyújthat.

- 1962 -
JOACHIM HERRMANN: HAMIS VILÁGKÉPEK – CSILLAGÁSZAT ÉS BABONA, Gondolat Kiadó, Bp., 1966, eredeti kiadás: 1962.

Sok vallási jellegű, asztrológiára alapozó okfejtés cáfolatát olvashatjuk benne.

- 1964 -
A.SZ. BOGOMOLOV: A PRAGMATIZMUS. Kossuth Könyvkiadó, 1966. Eredeti kiadás: 1964.

A pragmatizmus állandó támadási felület az ateizmus irányában a vallási ellenkritikák felől, holott a „gyakorlati haszon” gyakorlati filozófiája a mindennapi élet egyik legfontosabbika. Ezzel, és a valláskritikához kapcsolódó néhány témával is foglalkozik Bogomolov könyve az olyan fejezetekben, mint pl.: „Kétkedés és hit”, „A hit megerősítése módszereinek viszonylagos értéke”, „A pluralizmus és a vallásos hit”, „A vallás rekonstrukciója”.

- 1966 -
ERICH FROMM: „OLYANOK LESZTEK, MINT AZ ISTEN” - Az Ótestamentum és hagyományának radikális értelmezése., Akadémiai Kiadó, Bp., 1996. Eredeti kiadás: 1966.

A könyv összefoglalója így ír: „E könyv Biblia-interpretációja radikálisan humanista. Radikális humanista alatt pedig azt az átfogó filozófiát értem, amely az emberi faj egyedülvalóságát s az ember azon képességét állítja az előtérbe, hogy a maga erejét a belső harmónia és a békés világ megteremtése szolgálatába állítsa. A radikális humanizmus az ember tökéletes függetlenségét tartja a legfőbb célnak, ami azt jelenti, hogy a fikciókon és az illúziókon keresztülhatolva előre kell haladni egészen a valóság teljes felfogásáig.” (…) „amennyiben hívő és nem hívő ugyanazon cél felé törekszik – ti. az ember felszabadítására és felébresztésére –, mindkettő felfoghatja, ki-ki a maga módján, hogy a szeretet parancsa az, hogy a másikat jobban megértse, mint akár önmagát.”

- 1966 -
ROBERT ESCARPIT: NYÍLT LEVÉL ISTENHEZ. Európa könyvkiadó, Bp., 1967. Eredeti kiadás: 1966.

A levél kezdete: „Miképpen lehetséges, hogy Ön, Uram, akit mindenhatónak mondanak, sosem tudott bennem komolyabb érdeklődést kelteni létezésének problémája iránt? Talán meg se próbálta. Talán nem is érdekli a véleményem. Ebben az esetben nem tartozunk egymásnak semmivel.” Az írás lebilincselő, csipkelődő, ironikus, rendkívül éleslátó humorral fűszeretett. Élvezettel olvashatják azok is, akiknek semmi érdeklődése sincs a vallás kérdése iránt, és pusztán valami szórakoztató, színvonalas humorral alkotott művet keresnek.

- 1969 -
GUSTAV JAHODA: A BABONA LÉLEKTANA, Közgazdasági és Jogi kiadó, Bp., 1975; eredeti kiadás: 1969

A miszticizmus, spiritizmus, a vallási képek és gondolkodás, a valóságtorzító és a korlátozott, beszűkült és vágyteljesítő gondolkodásmód részletekbe menő elemzése – ennek az írásnak az ismeretében lehetővé válik az elkülönültnek tűnő valóságtorzító gondolkodásmódok komplex szemlélete.

- 1973 -
LUDVIK SOUCEK: A BETLEHEMI CSILLAG NYOMÁBAN, Madách, Bratislava, 1973.

Részlet: „Az evangélium, az Újszövetség ugyan Jézus Krisztus életének adatairól semmi világosat nem mond, de legalább két csillagászati tüneménnyel keretezi Jézus életét: a bölcső fölött ragyogó betlehemi csillaggal, amelynek az előző fejezetet szenteltük, és a Jézus halálát kísérő napfogyatkozással. Nem csoda. Az evangéliumok írói a jelek szerint nem ismerték a bennünket érdeklő kor valóságos történetét, nem ismerték a földrajzot, és nem voltak tisztában az i.sz. I. század Palesztinájának viszonyaival sem. Hiszen a kereszténység nem Palesztinában keletkezett, hanem körülötte elszórtan elhelyezkedő központokban. A legrégibb keresztény írásműnek, János jelenéseinek szerzője, Pathmoszi János, aki 68 körül élt, leveleit kisázsiai községekhez címezte, és Jézus emberi sorsáról nyílván sejtelme sem volt. Ő ugyanis Krisztust teljességgel mennyei lénynek ábrázolja „kinek hét szarva és hét szeme vala”, s olyan asszonytól született, „aki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a Hold, és az ő fejében 12 csillagból korona”. A helyzetet bonyolítja az evangelisták nem valami nagy szavahihetősége: Kelszosz, a kereszténység igen tapintatos és megfontolt bírálója még a II. század második felében megírta, hogy „a keresztények sokszorosan átdolgozták és egyre átdolgozzák az evangéliumok első feljegyzéseit, hogy visszautasíthassák a kifogásokat…” S végül abból a 22 evangéliumból, amelyről említés maradt fenn (a nazarén, az ebionita, az okszürünkhoszi, a fajumi, a Barnabás-féle evangélium, stb., stb.) az egyház csak négyet ismert el. A többit rendkívül gondosan kiszorította és elpusztította. (Ez a szokás egyébként fennmaradt a modern korig, különben nem lettek volna fasiszta könyvmáglyák.)” – Szóval elolvasásra érdemes!

- 1977 -
DAVID P. BARASH: SZOCIOBIOLGIA ÉS VISELKEDÉS, Natura Kiadó, Bp., 1980. Eredeti kiadás: 1977.

A könyv 10. fejezetében, melynek címe „Az emberi viselkedés szociobiológiája: extrapolációk és spekulációk” jóval több van, mint a szerző ígéri: „(…) mivel az evolúciós teória más élőlények társas viselkedésének magyarázatában és előrejelzésében igen hatékonynak bizonyult, ezért ésszerűnek látszik alkalmazása az emberi viselkedés megközelítésében. (…) Az ember szociobiológiájával foglalkozó kutatóknak tehát érdemes hipotéziseket készíteni és azokat megvizsgálni azon az alapon, hogy az egyén úgy viselkedik, hogy teljes alkalmasságát (*) maximalizálja. (…) Minthogy ez a terület még majdnem teljesen ismeretlen, ebben a fejezetben bevallottan spekulálunk. Megkíséreljük a szociobiológia elveit alkalmazni saját magunkra. Az előző kilenc fejezet az állatok szociobiológiáját érintő tapasztalati megfigyeléseket, valamint az elmélet alapelveit mutatta be. Ez az elmélet nem egyes fajok szem előtt tartásával alakult ki, és talán általánosítható minden élőlényre. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, mennyiben alkalmazható az ember társas viselkedésére, feltételezve, hogy fajunkra is ugyanezek az általános törvények érvényesek. Ez a figyelmeztetés igen lényeges. Most ugyanis „tegyünk úgy, mintha…” játékot fogunk játszani, s megnézzük: mire jutunk vele. Másképpen fogalmazva, ha a Szociobiológia Központi Tétele érvényes az emberre, azaz hajlamosak vagyunk arra, hogy személyes teljes alkalmasságunkat(*) maximalizáljuk, akkor mi van? Mindenféle jóslásokba bocsátkozhatunk, amelyek végül megerősíthetők vagy megcáfolhatók. Ez, ha más nem is, de legalább a kezdet.”

*Alkalmasság: (fintness) Az evolúciós siker mértéke. Alkalmazható génekre, tulajdonságokra, egyedekre vagy populációkra.;

*Teljes alkalmasság: Az egyed saját sikeréből és a rokonok szaporodási sikeréből összetevődő alkalmassága. A rokonok sikeréből adódó alkalmasság a genetikai távolsággal csökken. A teljes alkalmasság akkumulációja rokonszelekció révén folyik./

- 1986 -
RICHARD DAWKINS: A VAK ÓRÁSMESTER – Gondolatok a darwini evolúcióelméletről, Akadémiai Kiadó, Mezőgazda Kiadó, Bp., 1994. Eredeti kiadás: 1986.

A valláskritikákkal szemben hagyományosan, és talán a leghevesebben a darwini elméletet támadják a lelkes hívők. Dawkins könyve remek összefoglalást és magyarázatot nyújt, mivel éppen az evolúcióval kapcsolatos félreértésekre, félremagyarázásokra koncentrál. Az élettel, annak keletkezésével, fejlődésével kapcsolatos, tudományos elméletekre érdemes elsősorban támaszkodni, hogy az a komplex világértelmezési rendszer, ami világnézetnek nevezhetünk, lehetőleg minél reálisabb képet adjon. Dawkins eszmefuttatásai nemcsak demonstrálják, hanem részben meg is tanítják, hogyan kell viszonyulni kritikusan az élettel, és az evolúcióval kapcsolatos felvetésekhez.

- 1992 -
ANTHONY PRATKANIS, ELLIOT ARONSON: A RÁBESZÉLŐGÉP – élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével. AB OVO Kiadó, Bp., 1992. Eredeti kiadás: 1992.

Számos szektáról is megemlékeznek a könyvben, de elsősorban azért fontos szakirodalom ez az írás a valláskritikával foglalkozók könyvespolcán, mert nélkülözhetetlen ismereteket tanít meg a modern kor ideológiáinak terjesztésével és hatásaival kapcsolatban, továbbá felhívja a figyelmet arra a szemléletre, amivel a befolyásolásra irányuló hatásokat felismerni lehetséges. Aki elolvassa, az többé már nem lesz képes úgy tekinteni a meggyőzési technikákra, mint korábban, és mivel végre felismeri őket, így a belőle merített ismeretek hatásos önvédelmi „fegyverré” válhatnak a kezében ahhoz, hogy önmaga ura lehessen elsősorban, és ne mások eszköze az ő kezükben.

- 1992 -
NIGEL WARBURTON: A FILOZÓFIA VILÁGA, Kossuth Könyvkiadó, 1993, eredeti kiadás: 1992.

Egyszerű nyelvezetű, a filozófiával nem foglalkozók számára ad áttekintő betekintést a filozófia alapvető területeiről, és rögtön az első fejezet részletesen foglalkozik az ISTEN fogalom meghatározásával, pro és kontra.

- 1993 -
KARL SIGMUND: AZ ÉLET JÁTÉKAI – Kalandozás az ökológia, az evolúció és a viselkedés világában. Akadémiai kiadó, Bp., 1995. Eredeti kiadás: 1993.

A könyv ugyan alapvetően evolúcióbiológiával foglalkozik ahol az alapvető témakörök a túlélés és a szexualitás, de az evolúcióra alkalmazott játékelméleti fejtegetései (a bonyolultabb szakmai leírások és fejtegetések mellett kitűnő humorral fűszerezve) nem egy helyen olyan komoly problémák biológiai, sőt genetikai gyökerét is feltárja, ami kimutatja, hogy egyes vallási erkölcsi előírások hosszú távon nagyságrendekkel többet árthatnak, mint amennyit rövidtávon használnak. Mivel a szexualitás a vallásokban is központi téma, így legvégső alapjainak ismerete jó támpontot adhat a vallási dogmák megítélésének egynémelyikére is.

További hasznos olvasmányok elérhető forrásai:

Ismeretterjesztéssel is foglalkozó tudósok
Magyar nyelvű ismeretterjesztő e-könyvek
Magyar nyelvű honlapok az evolúcióról
Antikvárium-címlista

 BRAIN STORMING