Áttekintés napjaink 10 (és néha több) Parancsolataiból… (Brain Storming internetes gyűjtése, forrásmegjelölésekkel – 101 tételben, több mint 1000 parancsolat a létező világra vonatkozóan)
Előző részek:
"10-parancsolatok 10-parancsolata"
TÍZPARANCSOLATOK BIBLIÁJA (1-29)
TÍZPARANCSOLATOK BIBLIÁJA (30-53)
TÍZPARANCSOLATOK BIBLIÁJA
***
Tartalom
54. A társkeresés tízparancsolata
55. A demagóg, populista diktatúrák tízparancsolata
56. A siker 10 parancsolata
57. Az egyszerűség tízparancsolata
58. A jó egészség 10 parancsolata
59. A nők elleni erőszakról szóló beszámolók "tízparancsolata"
60. A talpon maradás 10 parancsolata
61. A SEM Affiliate 10 parancsolata
62. A tömegmédia 10 parancsolata
63. Labdarúgó Sportkör Elnökök 10 parancsolata
64. A gyermeknevelés tíz parancsolata
*** *** ***
1.
Legyünk őszinték, amikor bemutatkozunk. Sokan úgy gondolják, hogy ezideig azért nem találtak társat, mert őszinték voltak és a környezet csupa jót várt tőlük, míg ők a hibáikat is megmutatták. Mások éppen ellenkezőleg, úgy vélik, hogy kezdetben jól induló kapcsolatukban a másik hozza ki belőlük rossz tulajdonságaikat. Vannak, akik úgy érzik, több esélyük van társat találni, ha rózsaszín felhőbe öltözve mutatkoznak be leendő partnerjelöltjüknek. Valójában egy fontos döntésnél mindenki jó néven veszi, ha informálják mindarról, ami a döntéshez szükséges számára. Szívesebben döntünk valakinek a hibái mellett, mint utólag tudjunk meg előre nem várt kellemetlen dolgokat a másikról. A szerelem furcsaságai ehhez a ponthoz még hozzáadják a maguk sajátosságait, nevezetesen inkább a másik gyengéibe szoktunk beleszeretni, mintsem az erényeibe, éppen ez a szerelem csodája, ami megszépíti a másik emberi gyarlóságait. Ahhoz, hogy esélyünk legyen egy teljes értékű, szerelmi kapcsolatra, fontos, hogy legyünk őszinték már akkor, amikor bemutatkozunk.
2.
Ne állítsunk többet egy érzelemről, mint ami valójában. A kapcsolatokban elszenvedett csalódások jelentős része származik abból, hogy úgy érezzük, becsaptak bennünket, vagy éppen a másik fél érzi magát becsapva, mert mást ígértünk egymásnak a kapcsolatban, mint amit valójában érzünk. Egyes kapcsolatok az első látásra szerelembe esés minden örömét és kínját tartalmazzák, míg mások óvatos ismerkedések nyomán kialakuló bizalom talaján válnak mély érzelmi kapcsolattá, gyakran forró szerelemmé. A kapcsolat kialakulásának természetes menetébe avatkozunk bele, ha olyasmit állítunk érzelmeinkről, ami nem valós, hiszen a másik fél is érzi a csúsztatást és a későbbiekben kevesebb hitellel bír a hitegető, pedig addigra talán valóban kialakultak nála a viszonzást szomjazó mély érzelmek. Saját érdekünk tehát és a kapcsolat érdeke is az, hogy ne állítsunk többet egy érzelemről, mint ami valójában.
3.
Ha már tudjuk, hogy nincs közös cél, ne áltassuk a másikat, ne kerteljünk. Sok kapcsolatban és ismerkedési próbálkozásban kerülnek a felek olyan helyzetbe, amikor közös terveikről, céljaikról kell számot adniuk. Bár a magány is fenyegető gondolatként jelenik meg olykor egy-egy konfliktus idején, mégis fontos szabály az egymás iránti bizalom és megbecsülés fenntartása érdekében, hogy tájékozódni tudjunk egymás elképzeléseiben. Mivel a kapcsolat kétszemélyes működésmód, így kommunikálatlan elképzeléseivel mindenki óhatatlanul magára marad, ezért célszerű, hogy elképzeléseinket, terveinket - ha vannak - éppúgy megosszuk egymással, mint ezek hiányát. A közös cél hiányának felvállalásával tudunk esélyt adni egymásnak a közös megoldás megtalálására éppúgy, mint az önértékelési sérülésektől mentes elválásra. Akármelyik megoldásra jutunk is, saját lelki békénk és a kapcsolatban lévő mindkét fél érdeke, hogy ha már tudjuk, hogy nincs közös cél, ne kerteljünk, ne álltassuk a másikat.
4.
A másik embert akarjuk megismerni, ne egy ideálhoz hasonlítgassuk. Változó, versenyző világunkban azt tapasztaljuk, azt látjuk magunk körül, hogy mindenből a legjobb, a legszebb a nyerő. Ha vásárolunk, igyekszünk felmérni a piacot, hogy jó vásárt csináljunk. Sokan, akik magányosak, hasonlóan gondolkodnak a párkeresésről is. Azt mondják, szeretnének minél több emberrel megismerkedni, hogy el tudják dönteni, melyik a legjobb választás. Azt gondolják, az első benyomás, a másik első hangulata, reakciója, az első találkozás vagy a külső megítélése elegendő alapot ad az összehasonlításhoz. A pártalálásban ez a módszer nem vezet eredményre. Ezzel a gondolkodásmóddal mindig keresni lehet egy jobbat, az ideálisnak tartott partnerhez - aki természetesen nem létezik - hasonlóbbat, izgalmasabbat. Ezalatt a keresés alatt pedig állandósul a magány, romlik az önértékelés és nő a kudarcok száma. A sikeres pártaláláshoz a másik megismerésén keresztül vezet az út. A közös tapasztalatok, élmények, benyomások, a másik megismerését lehetővé tevő beszélgetések, közös tevékenységek, együtt töltött idő ad alapot arra, hogy valódi érzések, igények, értékrendek alapján dönthessük el egy kapcsolatkezdeményről, hogy lehet-e a másikból társ vagy barát, hogy tudunk-e egymással mit kezdeni, tudunk-e egymásnak párjává válni. A sikeres társtalálás feltétele, hogy a másik embert akarjuk megismerni, ne egy idálhoz hasonlítgassunk.
5.
Tartsuk szem előtt, hogy mindenki szeretetre vágyik. Az ember társas lény, egymás szemében, mint élő tükörben szemlélve magunkat, a kapcsolatokban ismerjük meg önmagunkat igazán. A magány, a partnerkapcsolat hiánya a társadalmi sikertelenség érzésével is gyakran társul. Hosszabb egyedüllét után sokan érzik úgy, hogy nem kellenek senkinek, ezért nehezebben oldódnak fel, mikor valóban bíztató lehetőség kínálkozik egy jó kapcsolatra. Ismerkedéskor éppen ezért, de a kapcsolat során a későbbiekben is fontos szem előtt tartanunk, hogy nemcsak mi magunk, hanem társunk is szeretetre vágyik, ezért ne fukarkodjunk érzelmeink kinyilvánításában.
6.
Ne kritizáljuk a másikat, nekünk se esne jól. Egymás megismerése során óhatatlanul szembesülünk értékrendbeli, véleménybeli különbségekkel. Rá kell jönnünk, hogy a másik sok szempontból más, mint amilyennek mi reméltük, vagy amilyennek látni szeretnénk. Noha egy kapcsolat során a partnerek egymásra hatnak, akaratlanul is egymást formálják, fontos tudnunk, hogy együtt úgy tudunk haladni, ha egymás mellé állunk és nem kell úgy megélnünk a társunkat, mint aki folyton szemben áll. Mindenki társat remél a partnerében, nem bírát, ezért mi magunk is úgy viselkedjünk, úgy igyekezzünk elfogadni társunkat, ahogy nekünk is jól esne, ha mód van rá, ne kritizáljuk egymást.
7.
Bízzunk meg egymásban, így nem megyünk el a szerencsénk mellett. Megismerkedéskor mindenképpen idegen emberrel találkozunk. Érhetett korábban csalódás, szenvedhettünk el kudarcokat, mégis úgy döntünk, hogy újra próbálkozunk, társra vágyunk, nem zárkózunk be végleg a magány biztonságába. Ehhez elengedhetetlen, hogy bár tanultunk a múlt kudarcaiból, mégis bizakodva álljunk a megismerkedés, a társtalálás lehetősége előtt. Ha azt gondoljuk, hogy minden férfi/nő olyan, mint akiben csalódtunk, nem adjuk meg a másiknak és magunknak az esélyt, hogy megtapasztalhassuk, élvezhessük mindazt, amire pedig olyannyira vágyunk. A kapcsolatteremtés során éppúgy, mint minden kapcsolatban nélkülözhetetlen a bizalom, a bizakodás abban, hogy jól alakulnak a dolgok, hogy elfogadva egymást, egyre közelebb is kerülünk egymáshoz. Ahhoz, hogy sikeres, kiegyensúlyozott kapcsolatot tudjunk kialakítani, fontos, hogy bízzunk meg egymásban. Így nem megyünk el a szerencsénk mellett, amit egy társ megtalálása jelent.
8.
Adjunk időt az érzelmek kifejlődésének. Az első látásra szerelem ritka, mint a fehér holló. Honnan is tudhatnánk, hogy a vonzó mosoly, az érdeklődő tekintet vagy a szimpatikus külső milyen embert takar. Az évek során egyre óvatosabbá válunk, tudjuk, hogy a külső és a belső tulajdonságok nem feltétlenül passzolnak. Ne gondoljuk hát, hogy első látásra, apró mozaikok megismeréséből hiteles képet tudunk kialakítani a másikról. Szánjunk időt, energiát a kapcsolat kialakulására, egymás megismerésére. Engedjük meg magunknak és a másiknak az érzelmek kifejlődését, és adjunk egymásnak ehhez elég időt és alkalmat is.
9.
Ha társat találunk, örüljünk neki és a jelenben éljünk. A sikeres társtalálás öröme sokszor idővel elhalványul. A hétköznapok szürkébbek, a konfliktusok is könnyen elveszik a kapcsolat kezdeti fényét. Fontos azonban a mindennapok örömeinek megélése és a gondok átvészelése. Ehhez a múltból bátorságot meríthetünk, a jövőben reménykedhetünk, de élnünk a jelenben kell, nem halogathatjuk a vágyainkat egy majdani beteljesedésre hivatkozva, hiszen a jövő sosem jön el, mindig csak a jelen van itt. Örüljünk hát egymásnak és éljük meg a jelen pillanat örömeit.
10.
Ápoljuk a már megtalált kapcsolatot, de ne zárjuk kalitkába a másikat. Egy kapcsolat kialakulása rendkívül fontos esemény, ám a megtartása, ápolása éppolyan fontos a tartós boldogság megtalálása érdekében. A kapcsolat is, akár az autó idővel amortizálódik, a kezdeti fénye megkopik, a motor sem pörög már olyan könnyen és a kerekek is meglazulnak. Az autót, ha nem fordítunk rá gondot folyamatosan, idő előtt eldobhatjuk. Ugyanígy járhatunk a kapcsolatunkkal is, ha nem fordítunk rá kellő gondot. Fontos, hogy legyenek olyan közös élményeink, amelyek visszaadnak valamit a kezdeti fényekből; legyenek olyan célok, amelyek pörgetik a hétköznapokat és legyenek olyan szokások, értékek, amelyek összetartják, egy irányba hajtják a kapcsolatban részt vevő partnereket. A közös élményeken túl viszont az is fontos hajtóereje egy kapcsolatnak, hogy a partnerek a személyes fejlődésüket külön-külön is megélhessék a kapcsolatban, önmagukat megvalósíthassák. A tartósan jó kapcsolatban élő párok külön érdeklődési körökkel, tanulási életutakkal, barátokkal is gazdagabbá, tartalmasabbá tudják tenni kapcsolatukat, együttlétüket. Mindezeket szem előtt tartva ápoljuk a már megtalált kapcsolatot, de ne zárjuk kalitkába a másikat.
***
A demagóg, populista diktatúrák tízparancsolata
1. Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.
2. A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.
3. A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.
4. A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”).
5. Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetőknek egyszerűen kell megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naiv lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.
6. Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.
7. Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.
8. A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.
9. A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.
10. Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Titkos nyilvántartásokat kell létrehozni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani.
***
1.
LEGYÉL TISZTA, ELEGÁNS ÉS MOSOLYOGJ! Bárkivel beszélsz, akár telefonon is, a mosoly bizalmat ébreszt.
2.
Tanulj meg KÉRDEZNI és embereket MEGHALLGATNI! Mindig az van nyerő pozícióban, aki többet tud a másiktól.
3.
NE BESZÉLJ A PROBLÉMÁIDRÓL: oldd meg őket! Panaszkodni annyi, mint dicsekedni a kudarcainkkal. Ha mégis segítségre vagy tanácsra van szükséged, csak magasabb szinten állóhoz fordulj!
4.
NE KRITIZÁLJ! A kritika, az intrika, a pletyka demoralizál, bomlasztja a csapatszellemet. Figyeld meg másnál is, magadon is: mindig az kritizál, akinek nincsenek sikerei.
5.
VEDD ÉSZRE A SIKEREDET ÉS ÖRÜLJ NEKI, bármilyen kicsi is: a legnagyobb ház is apró téglákból épül fel. Örülj a más sikerének is! Váljon szokásoddá a dicséret, a köszönet, főleg a csapatodban! Használj gyakran pozitív jelzőket, mellőzd a negatívokat!
6.
VEDD ÉSZRE MAGADON A MEGHÁTRÁLÁS JELEIT, mert néha nagyon csábító más útra lépni. De hidd el, az is tele van akadályokkal! Inkább TANULJ A HIBÁIDBÓL!
7.
NE VITATKOZZ! Legyél szerény, alázatos, a partnert nem legyőzni kell, hanem megnyerni! Az erőszak a gyenge és türelmetlen emberek fegyvere.
8.
Ugyanakkor LEGYÉL HATÁROZOTT, CÉLTUDATOS, kerüld a locsogást, a mellébeszélést, a bizonytalanságra utaló szavakat! Használj magabiztosságot kifejezőket! Legyél ÖNTUDATOS: ne engedd, hogy sértegessenek azért, amit csinálsz: ez a munkád, amit szeretsz.
9.
KERESD A POZITIV ÉLMÉNYEKET, a pozitív emberek társaságát és KERÜLD A NEGATIV HATÁSOKAT: ne mérgelődj olyasmin, amin nem tudsz változtatni, és ne legyen időd meghallgatni a sopánkodást! Hidd el: minden sikeres ember mögött tömegesen állnak, akik próbálják visszahúzni.
10.
LEGYÉL LELKES, és ezt ne szégyelld kimutatni! Lelkesedés nélkül minden szürke, hétköznapi, a lelkesedés ad szint az életnek.
***
Az egyszerűség 10 parancsolata
1.
Tulajdoníts értéket az egyszerűségnek!
2.
Eltökélten keresd az egyszerűséget!
3.
Légy pontosan tisztában a helyzettel!
4.
Dolgozz ki alternatívákat!
5.
Kérdőjelezd meg a meglévő mintákat és vesd el őket!
6.
Légy kész az újrakezdésre!
7.
Gondolkodj koncepciókban!
8.
Ha szükséges, bontsd a dolgokat kisebb egységekre!
9.
Légy kész más értékek feláldozására az egyszerűség elérése érdekében!
10.
Tudnod kell, hogy kinek az érdekeit szolgálja az egyszerűség!
***
--58. --
1.
Ne dohányozz.
2.
Érd el optimális testsúlyodat és őrizd meg azt.
3.
Kiegyensúlyozottan táplálkozz: kevés lipid, sok rost, vigyázni a sóval!
4.
Rendszeresen mozogj, végezz valamilyen sportot, akár amatőr szinten is elég.
5.
Ellenőrizd vérnyomásodat.
6.
Csak mértékletesen fogyassz alkoholt.
7.
Kerüld a drogokat.
8.
Ügyelj a biztonságos szexre.
9.
Kapcsold be az autóban a biztonsági övet.
10.
Rendszeresen keresd fel háziorvosodat.
***
--59. --
A nők elleni erőszakról szóló beszámolók "tízparancsolata"
1.
Az alábbi kifejezések használata javasolt: nők elleni erőszak, gender-alapú (nemi alapú) erőszak, szexista erőszak.
2.
A nemi alapú erőszak bűncselekmény, amelyet meg kell előzni, illetve büntetni kell. Társadalmi probléma, a nők élethez, méltósághoz, fizikai és pszichológiai integritáshoz való joga elleni támadás -- alapvető emberi jogi kérdés.
3.
Nem használjuk a "szerelmi gyilkosság" kifejezést, amikor a nemi alapú bűncselekmények áldozatairól beszélünk. Nincs "szerelmi gyilkosság".
4.
Jelezzük, milyen viselkedési módok és helyzetek kockázatosak az erőszakos kapcsolatban élő nőkre nézve, hogy tudatosabban láthassák a helyzetüket!
5.
Egyes információk árthatnak az áldozatoknak és családjuknak. Sértő az áldozatok keresztnevét, becenevét használni.
6.
Nem próbálunk indokolni, "okokat", indítékokat keresni olyan tényezőkben, mint az alkohol, a viták, veszekedések, a féltékenység, a válás, a hűtlenség, stb. Ezek csak elvonják a figyelmet a központi problémáról: az erőszakról. A nemi alapú erőszak oka az, hogy egyes férfiak kontrollálni akarnak nőket, illetve uralkodni akarnak fölöttük.
7.
Alapvetően fontos a tények ellenőrzése.
8.
Irányítsuk a figyelmet arra, hogy elutasítjuk az erőszak minden formáját: a lelki, gazdasági és érzelmi erőszakot is, amelyek a gyilkosságokat megelőzik. Az esetet a maga egyediségében írjuk le, de említsük meg azokat az elemeket is, amelyek minden ilyen esetben közösek.
9.
Átgondoltan válasszunk illusztrációt, kerüljük a szexista sztereotípiákat és a szenzációhajhászást!
10.
Cikkeinkben mindig leírjuk egy ingyenes hívható telefonos segítő szolgálat számát, illetve bármilyen más információt, ami hasznos lehet a nemi alapú erőszak áldozatai számára.
***
--60. --
A talpon maradás 10 parancsolata
1.
Ne törekedj a forgalom mindenáron való növelésére! Bölcsebb dolog a tisztes, de biztos haszonra koncentrálni.
2.
Ne végy fel több hitelt!
3.
Ha mégis több pénzre van szükséged, inkább bocsáss ki értékpapírt, vagy keress más forrásokat!
4.
Készíts túlélési tervet. Ne feledd, a likviditás most sokkal fontosabb, mint a profit. Halaszd el hosszú távú fejlesztési elképzeléseid megvalósítását, hogy rövid távon gondolkodhass az életben maradásodról. Vedd fontolóra a létszámcsökkentést, a veszteséges részlegek leállítását, irodák bezárását.
5.
Mondj le kockázatos elképzeléseid megvalósításáról, még akkor is, ha eddig sok pénzt költöttél rájuk!
6.
Csak akkor fizess, ha muszáj! Inkább folytass tárgyalásokat a kifizetések elhalasztásáról.
7.
Csökkentsd készleteidet, és újra gondold át vásárlási kötelezettségeidet! Csak a legszükségesebb anyagokat, alkatrészeket rendeld meg! Ne engedj a termeléscsökkentés csábításának, ehelyett készleteidet használd föl!
8.
Könyörtelenül kutasd föl adósaidat!
9.
Mindenről tájékoztasd hitelezőidet! Ha ezt elmulasztod, könnyen elveszítheted bizalmukat.
10.
Támaszkodj könyvelőid, jogászaid, számlavezető bankod szakmai segítségére!
***
--61. --
A SEM Affiliate 10 parancsolata
1.
Ne legyen más keresőmotorod a Google mellett! - Ha belekezdesz az SEM-be, a kampányodat először is a Google-nál indítsd el. A Yahoo-val, MSN-nel és Miva-val később is foglalkozhatsz, ha az AdWord-kampányaid már jól futnak.
2.
Ne élj vissza a látogató szemével! - Ne építs csúnya, visszataszító, ízléstelen Affiliate-oldalakat! A “Fogok valami Template-et, aztán belepakolom az Affiliate-linkjeimet” című nóta nem jön be a SEM-területen! Sokba fog kerülne az áhított traffic. Épp ezért különösen fontosak a jó kattintási és konverziós mutatók a Landing-oldalaitokon. Tehát készítsetek szép Landing-oldalakat! Vegyétek a fáradságot, hogy szép legyen a design, illeszkedjenek az oldalatok tematikájához. A tapasztalatlan felhasználó is észre fogja venni a különbséget, és hálás lesz érte.
3.
Tartsd szentnek a Quality Scorer-t! - Szoktassátok hozzá magatokat a következő gondolatokhoz: előbb vagy utóbb valaki a Google részéről megnézi az AdWords-kampányotokat és a Landing-oldalaitokat. Egészen ódivatú módon, manuálisan. A Quality Scorer arra van kitalálva, hogy óvja a keresési eredmények minőségét – kvázi őrzi a grált. Nem csak a SEO-ban, hanem éppenséggel a SEM-ben is! Képzeljétek magatokat az ő helyébe, ha a Rater ellenőrzi a keresési eredményeket bizonyos kulcsszavak szerint. A Google nem fogad el a keresési olyan értéktelen affiliate-oldalak tömegét, amelyek semmiféle többletet nem nyújtanak a látogató számára. Tehát kínáljatok többletértéket a felhasználónak, és ezzel meggyőzitek a Scorer-t is!
4.
Tisztelt apádat és anyádat – és ne zavard össze őket! - Az oldalaitok ne csak szemrevalóak legyenek, hanem felhasználóbarátok is! Ügyeljetek a jó használhatóságra, azaz az egységes oldalszerkezetre, az újra és újra megtalálható menükre, közkeletű megnevezésekre, nagy button-okra, stb. Tegyétek fel önmagatoknak a kérdést: azok a látogatók is el fognak igazodni a honlapotokon, akik NINCSENEK napi 28 órában online? Mi magunk előszeretettel teszteljük az affiliate-hálózatainkat egészen személyes környezetünkön (apa, anya, nagynéni, nagybácsi, barátnők, barátok stb.) s figyeljük, hogyan reagálnak az oldalra. Később aztán A/B- és multivariáns tesztek jelentik a professzionális módszert.
Ügyeljetek a konkrét cselekvési felszólításokra! A hirdetési szövegekben és az oldalaitokon egy olyan célra, akcióra, cselekvésre irányulóan írjatok, amelyre a látogatót bíztatjátok. Menjetek elébe az elvárásainak és mondjátok meg a látogatónak, mit tegyen.
5.
Ne ölj (legalább is az elején ne)! - Azaz: maradj mindig fair, ez a legjobb a kármádnak is. Ne kattints a konkurencia hirdetéseire csak azért, hogy így felverd a költségeket, kezdetben ne keveredj ajánlattevői-csatába, ne kezdj akadályokat görgetni versenytársaid útjába. Ezek a piszokságok végül nem visznek előrébb! Inkább arra fordítsátok a drága időtöket és energiátokat, hogy saját projektjeiteket még jobbá tegyétek!
6.
Ne használd a Google Content-hálózatot. - Most komolyan, ez a legtöbb esetben semmi hasznot nem hoz. Nagy impresszió, kevés kattintás és még kevesebb értékesítés. Gondoljátok csak végig, miből is áll a Content-hálózat: megint csak affiliate oldalakból, hasonlóan a sajátotokhoz! Kezdetben a látogatóikat egyenest a Google-ből szerezzétek. Az ember hajlamos ilyenkor megfeledkezni arról, hogy a megfelelő „pipát” kivegye az AdWords-interface-ben (ez a „kampány-beállítások” pont alatt található). Később, ha jól fut a kampányotok, akkor indíthattok egy másodikat, és azzal próbálkozhattok a Content-hálózatban pár százalékkal magasabb forgalmat elérni.
7.
Ne lopj – tartalmat se! - Az ugye világos, hogy ezzel nem szereztek magatoknak barátokat? Legtöbb esetben maradandó, tartós sikert sem hoz az ilyesmi! Képzeljétek el, hogy egyetlen Keyword-on egy jó affiliate-oldal 3 klónja is fut: mit gondoltok, mit szól ehhez a Quality Scorer? Emlékezzetek a 3. parancsolatra
8.
Ne tégy hamis tanúságot – azaz ne ígérj semmit, amit az oldalad nem tud betartani! - Különösen a hirdetési szövegekre érvényes ez a parancsolat. Ne próbáljátok azzal növelni a kattintási mutatótokat, hogy megígéritek a látogatónak a csillagokat az égről. Legkésőbb a honlapotokon rá fog jönni, hogy tulajdonképp nem is azt kínáljátok, amit ő keres. Ez csak fölösleges költségeket okoz, és nem javítja a ti teljesítményeteket. Emlékezzetek a 4. parancsolatra is!
9.
Ne kívánd meg felebarátod házát – tehát gyűjts magadnak saját adatokat! - Ne kérdezz más affíliate-eket jó kulcsszavakról, senki sem fogja elárulni a saját piaci rését, amit talált. Találd ki te magad, mi működik a te oldaladon és mi nem. Használd ehhez a Keyword Tracking Tool-okat!
10.
Kívánd meg felebarátod asszonyát – a nők jó célcsoport! - Ezt persze kacsintva értendő: egyszerűen fontold meg, ki dönti el nálatok otthon, hogy mit vesztek! Többnyire életed párja, a jobbik feled. Kinek okoz nagyobb örömöt a bevásárlás, a nőknek vagy a férfiaknak? Épp ezért: a nők igen konzum-érzékeny célcsoport és mindig megéri, hogy Landing-oldalt készíts nekik!
***
--62. --
1.
Dolgozz a nézőknek! - Szempontunkból a 20. századot a korábbiaktól a tömegmédia különbözteti meg, a maga passzív olvasóival, hallgatóival és nézőivel. „Az egyének és a közösségek viszonya a kulturális termékekhez megváltozott: társalkotókból és újramesélőkből passzív fogyasztókká váltak. Azt az időt, amikor az idősebbek történeteket mondtak egymásnak, a gyerekek produkálták magukat a felnőttek előtt, a társaság pedig együtt énekelt, most a rádió, a lemezjátszó vagy a tévé háttérzenéje tölti ki.” - Ha úgy döntesz, hogy művészként leválasztod magad az adófizetők emlőiről, tudnod kell, hogy ki a megbízód. Ha közvetlenül a hírnévre hajtasz, referencia-megbízód a tévénéző – de legalábbis a tömegmédia-közönség. „Manapság valamennyire bárki híres lehet (bár ez csak talmi hírnév, és nem tart sokáig), nemzedékekkel ezelőtt viszont a piaci hatások lassan érvényesültek, az információ mennyisége korlátozott volt és az is viszonylag lassan jutott el az emberekhez.” - Ne aggódj: a pop, eltérően a kultúrpolitikusok és a művészeti szakszervezetek szimbiózisától, a századforduló művészeti főáramába tartozik: „– Mennyi popkultúrát képes egy kortárs intézmény tolerálni? – Ez a kérdés már maga is nosztalgikus. A popkultúra minden kulturális intézményt bevett. Mindazok, akik tudatosan »sok popkultúrát« akarnak »elfogadtatni« egy intézményben, popkultúra-ellenes helyzetbe kerülnek a popkultúrán belül. Vagyis az ár ellen úsznának. A popkultúra az esztétikai megfontolások alapja és horizontja: csak akkor válik normatív kultúrává, amikor a tolerálhatatlanságot naivul nosztalgikus projektekkel kapcsolja össze. A popkultúra az »itt és most«, abban az értelemben, hogy popkultúrából az intézményeknek semmi sem sok. Különösen Németországban.” Jobban futó piacok szereplői a nézőnek/olvasónak dolgozást adottként, határfeltételként, követelményként kezelik, és tevékenységüket mindannyiuk érdekében ennek tudatában hangolják össze. „A fiatal művészek, az új galériák és a régi múzeumok vállvetve veszik ki részüket ebből a fausti szerződésből: tengernyi publicitás, a kortárs művészet emelkedő árai, és kiállításokra özönlő tömegek cserébe azért, amit egy angol kritikus, William Feaver, »szalagcím-művészetnek« nevez.” A profizmusnak meg is van az eredménye: „Az aukciós eredmények azt mutatják, hogy a fiatal angol művészek jóval magasabb árat érnek el, mint amerikai vetélytársaik: [Damien] Hirst és az angol festő, Chris Ofili művei több mint 1 millió dollárért kelnek el, amivel egyetlen 40 év alatti amerikai művész sem büszkélkedhet.”
2.
Nyomulj a mogulokra! - „A technikai reprodukció […] korlátot állít […] a szétszórt individuumok és a kultúratermelésre való képesség közé. Ehhez jönnek még az elõállítási költségek, a produkció értéke, és a sztárrendszer teremtette korlátok, s mindez együtt azt eredményezi, hogy az egyedi mûalkotás bálványozását felváltja egy új, de épp ilyen magas korlát, amely az embereket elválasztja a részvételtõl a kultúra létrehozásában.” Ez alapján azoknak, akik a tömegmédiához (és így nagyrészt a közvetlen hírnévhez) való hozzáférést kontrollálják, éppúgy fel kell keltened a figyelmét, mint azoknak kellett, akik az adófizetõktõl beszedett pénzeket osztogatják. Mindez bizony önreklámot és nyomulást jelent.
3.
Lepj meg, bébi! - Ha a rokonság pozíciója vagy hírneve nem biztosít közvetlen hozzáférést a tömeghez, akkor valakiket, valahol meg kell nyerned magadnak. Azt a döntést ugyanis, hogy valami érdemes-e a figyelmünkre, a tömegmédiában valaki más hozza meg helyettünk. „[A] szűrés és a meghatalmazás funkciója az ún. »megbízó és ágense« problémával terhelt. Amilyen mértékben a szerkesztõ [az ágens] értékrendszere eltér a felhasználók [a megbízók] értékrendszerétõl, a szerkesztõ saját preferenciái és tervei szempontjából releváns információk olyan mértékben akadályozzák a felhasználók autonómiáját. Mindezt oly módon teszik, hogy az életvezetésüket megszabó döntésekkel kapcsolatban a szerkesztő azokat az információkat erõlteti a felhasználókra, amelyek a saját preferenciái szerint kiválasztott döntés elõsegítése szempontjából relevánsak. Hasonló a helyzet a meghatalmazással is. Nem szükségszerû, hogy egy szerkesztõ a legokosabb vagy a legtájékozottabb kommentátorokat dolgoztassa, hitelesként kezelheti azt is, akinek nézetei vagy stílusa nagyobb közönséget vonz. Elegendõ bizonyság erre a tévében felbukkanó hírolvasók és riporterek széles minõségi skálája.” Ezért van az, hogy ha a hírnevet direktben akarod, akkor erõs külsõ vagy belsõ késztetést érzel a szopásra.
Amint a nézõknél tartasz, már rájuk koncentrálhatsz. Itt használhatod kíváncsiságukat és a meglepetések iránti folyamatos igényüket. „A […] kíváncsiság […] a látásról és nem a látott megértésérõl gondoskodik, azaz ahelyett, hogy a látotthoz viszonyuló létre tenne szert, csak néz. Csak ezért keresi az újat, hogy ettõl újólag tovaszökkenjen az újhoz. E látásnak nem az a gondja [nem arra fordít gondot], hogy megragadjon és tudón az igazságban legyen, hanem lehetõséget keres arra, hogy átengedje magát a világnak. Ezért a kíváncsiságot a legközelebbinél való sajátos nem-idõzés jellemzi. Ezért nem a szemlélõ idõzés épülését keresi, hanem a nyugtalanságot és izgalmat, amelyet a mindig új, valamint az útjába kerülõ váltakozása vált ki. A kíváncsiság nem-idõzésében a szórakozás állandó lehetõségérõl gondoskodik. A kíváncsiságnak semmi köze a létezõre rácsodálkozó szemléléshez, […] számára nem az a fontosa, hogy a csodálkozás révén a nem-értésbe jusson, hanem gondoskodik egy tudásról, de pusztán azért, hogy tudottként bírja.”
Végül pedig, ha képes vagy rá, lepd meg a szakmát is. Ahogy tetszik.
4.
Sokkolj! - Engedd, hogy témádat a nézõ, azaz a médiatömeg határozza meg! Egyrészt a tetszésével, másrészt a felháborodásával. Egy ártatlanabb, tömegmédia-mentes korban „Petõfi is kezdett magának új divatokat. Egyszer Csokonai prémes mentéjét vevé fel, s viselé világ bámulatára; másszor eszébe jutott virágos atlaszból varratni, atillát, hozzá mondvacsinált hallatlan formájú, pörge, de mégsem pörge kalapot tenni fel, úgy hogy Pálffy egyszer azt mondá róla: »Mikor ez a Sándor elénk jön, mindig van rajta valami, hogy az ember vele álmodik.«” Egy kevésbé ártatlan korban: „A múlt században […] nem egyszer elõfordult, hogy egy-egy jelentõs mû sokkolta a közönséget, a nézõk gyakran ízléstelennek és közönségesnek bélyegezték, vagy egyszerûen tréfának tekintették azokat. Sok esetben e mûvészek hallgatása vagy a vicc lehetõségének komolykodó kizárása robbantott ki vitákat arról, hogy komolyan kell-e venni ezeket az alkotásokat. A témával foglalkozó mûvészettörténészek és kritikusok gyakran jutottak arra a következtetésre, hogy tudatos mûvészi stratégiáról van szó. Eszerint a mûvészek azt a taktikát alkalmazzák, hogy ha egy radikális mû kezdetben felháborodást és vitákat kelt, akkor vagy nem kelnek a védelmére, vagy pedig nyilvánvalóan ironikus kijelentésekkel teszik ezt. E stratégia eredménye az alapvetõ kétértelmûség, és sikerének mértéke a kérdéses mû jelentõségérõl vitatkozó csodálók és becsmérlõk a száma. […] Duchamp és követõi sokszor a fiatalságuk, tettetett naivitásuk és a tradíciót illetõ tudatlanságuk aduit játszották ki, hogy minél pimaszabbnak, arrogánsabbnak és botrányosabbnak lássa õket a közönség.” A tömeget viszonylag egyszerû kielégíteni. Még az is lehet, hogy külön-külön nem a punciról szól az élete. De ha már elé nyomják színesben-szagosban, akkor tömegében nem kapcsol el róla.
És ez elég is egynek.
5.
Légy csavardi! - Mutasd fel, hogy milyen összetett és jelentõségteljes vagy! Válj ki a nézõk-követõk tömegébõl! Alkoss! Mutass teret nekik: újíts! A múlt századi mûvészet története az innovátorok története. „A [20.] század 15 leghíresebb mûvésze közül kilenc olyan konceptuális újító, aki életének korai szakaszában, húszas és harmincas éveiben alkotta meg fõ mûveit, hat pedig olyan kísérletezõ újító, aki negyven-ötven felé járt, Mondrian pedig már hetvenéves is elmúlt, amikor elõrukkolt legismertebb mûveivel. Ellentétben számos humanista vélekedésével, a tankönyvek [szövegeinek mennyiségi elemzései] azt mutatják, hogy a mûvészetben, akárcsak a többi szellemi foglalkozás esetében, az innováció a legfõbb értékmérõ.”
6.
De legalábbis légy 2értelmû! - Semmiképp se légy didaktikus! Az áthallás, a kétértelmûség mint forma a szocializmus óta nálunk is jól olvasható: elég, ha csak a tartalmon változtatsz. Most ez a fasz magányosan áll, vagy idézõjelek között? Ez itt a pina állítása vagy tagadása? Kétségbeesett baszás? Élvezett megerõszakoltság? Szarmûvészet? „A vita minden […] esetben a mûvész késztetései és õszintesége körül forgott. A mûvész, mint tréfamester 20. századi találmány. […A]hogy a futuristák felfedezték, hogy a mûvészeti kiáltvány, mellyel konceptuális mûalkotásaiknak komplex szellemi hátteret teremtettek, a közönség figyelmének felkeltésére is alkalmas, a múlt század innovatív mûvész-tréfamesterei arra jöttek rá, hogy a kétértelmûség, és az ebbõl adódó vita mûveik jelentéstartalma és õszintesége körül az, ami mûvészetüket vonzóvá teszi számos kritikus és gyûjtõ számára.” Azért alkotásod kétértelmûségétõl még nem kell, hogy magasan hordd az orrodat: „Kétértelmûen a jelenvalólét [az ember] mindig »jelen« van, vagyis az egymássallétnek abban a nyilvános feltárultságában, ahol a leghangosabb a fecsegés és a legleleményesebb kíváncsiság tart »üzemben« mindent, ott, ahol mindennaposan minden, de alapjában véve semmi sem történik. Ez a kétértelmûség mindig a kíváncsiság kezére játssza azt, amit keres, és a fecsegésnek azt a látszatot kölcsönzi, mintha minden benne dõlne el.” Hírnév szempontjából viszont majdhogynem mindegy, hogy jelentõségteljes vagy kétértelmû leszel. „A komplexitás és a kétértelmûség tette lehetõvé például, hogy a mûvészt a maga módján mindenki (vagy legalábbis az emberek nagy része) a teljesség letéteményeseként csodálja. A mûvek komplexitása is és kétértelmûsége is lehetõvé teszi a legkülönbözõbb értelmezéseket, és azt, hogy ki-ki a maga rögeszméit vetítse beléjük. […] Ha pedig a legkülönbözõbb értelmezések kötõdhetnek hozzájuk, akkor közönségük is széleskörûbb lesz annál, mintha jelentésük egyszerûen és világosan körülhatárolható lenne.”
7.
Válts! - „Csakis a 20. században – amely megnövekedett értéket tulajdonított a mûvészet állandó változásának – vált lehetõvé, hogy egy festõ gyakran és váratlanul lecserélje a stílusát, és ne kelljen attól félnie, hogy a közönség elpártol tõle emiatt.” Azóta – nincs mit tenni – neked is váltanod kell! Ha a Basquiat-film fent idézett tanulságait is hasznosítani akarod, de úgy, hogy a hírességed alatt nem akarsz unatkozni, akkor válts úgy, hogy azért teljesen ne zavard össze a nézõket! Szép megoldás, ha eleve innovátor-fenegyerek leszel. „Figyelembe kell vennünk a mûvészi alkotás folyamatosságát, az állandóságot, amely ebbõl fakad, és mindenekelõtt a széleskörû munkásságot, amely egyes esetekben évek munkája is lehet. Más szavakkal, nem lett volna elegendõ, ha Picasso megfesti az Avignoni kisasszonyokat, a kubizmus kulcsfestményét, ha utána visszatért volna kék és rózsaszín korszaka képeihez. Az, hogy stílusbeli elveit továbbfejlessze, éppen olyan fontos volt, mint alapvetõ felfedezése.”
8.
Rombolj tekintélyt! Leplezz le! - A szakmát. A tömeget. A többséget. A kisebbséget. A hatalmasokat. Mindenkit. Mindent. Benne magadat és tevékenységedet. Az önleleplezés eredendõen kétértelmû: ha ügyes vagy, elég, ha magaddal játszol.
9.
Bohóckodj! - Pakold ki az életedet! Ne csak mutogasd: valóban vegyél részt, éld bele magad a médiába! A tömegnek nem csak a mûvet kell beadnod, hanem a mûvészt is. És csak könnyedén! Egy mûködõképes minta: „Szerepemet, mint mûvészeti bohócét, eljátszottam.” „A mûvész mint tréfamester megjelenése a színen lehetetlenné tette, hogy a mûalkotást elválasszák a mûvész személyiségétõl. A mûvészettörténészek Duchamp elõtt is tanulmányozták a mûvész elgondolásait és mûvészi attitûdjét azért, hogy jobban megvilágíthassák a mûvek jelentését, de sokan voltak olyanok is, akik ezt feleslegesnek találták, azon az alapon, hogy a mû jelentõségének egyedüli forrása maga a mû. Ez utóbbi álláspontot azonban Duchamp óta háttérbe szorította a tréfamester-mûvészek fellépése. Duchamp, Beuys, Warhol és társaik esetében a mûveket sohasem tekinthetjük önmagukban, anélkül, hogy ne gondolkoznánk el rá vonatkozó eszméiken is – azon, hogy milyen mûvészi értékkel bír egy boltban vásárolt kész tárgy vagy egy képes magazinból vett fotóról készült szitanyomat – és ne mérlegelnénk hozzáállásukat – vajon a Forrás vagy a Zsírszék komolyan veendõ alkotásnak készült? Ebben az értelemben a tréfamester alakjához köthetõ az a fajta konceptuális mûvészet, amelyik jóval személyesebb a mûvészet más formáinak többségénél.”
10.
Ha ciki is, tedd örömmel! - Szeresd a tömegmédiát és színvonalát, a szakmát és igényeit, de legfõképpen magadat és termékeidet. Ez segít elfogadnod saját életedet. Mielõtt nagyon belekeveredsz, legalább magad elõtt tisztázd, „worum geht es”, azaz valójában mire is megy ki a játék. Mindehhez nem árt találnod/kitalálnod egy alkalmas – akár cinikus – ideológiát. Mi ellen és miért kell az a tömeges hírnév? Bár más és más terepen, de ugye valójában mindenki ezt és mindenki így csinálja?
***
--63. --
Labdarúgó Sportkör Elnökök 10 parancsolata
1.
Csak konkrét szakmai és finanszírozási tervvel vállald a feladatot!
2.
Legyen konkrét személyi javaslataid a megvalósítást illetően!
3.
Minden esetben, először a kritikát és csak utána fogalmazd meg a dicséretet (ha van)!
4.
Ne hagyd a segged nyalni, mert a kezdeti jó és kellemes érzések után, kellemetlen érzésekben lesz részed!
5.
Soha ne hivatkozz anyagi nehézségekre, mert azzal, csak saját alkalmatlanságod bizonyítod!
6.
Eredménytelenségek esetén ne hivatkozz külső tényezőkre, még akkor sem, ha te azt jól tudod, hogy döntő befolyással bírnak!
7.
Ne ülj fel a jóakaratot sugallóknak, mert "bele esel a csávába, és megesznek a disznók"!
8.
Soha ne nyiss vitát olyanokkal, akik úgy kezdik mondandójukat, hogy:"nem értek hozzá, de..."!
9.
Ne kivételezz senkivel, még akkor sem, ha titokban van kedvenced, mert a kivételezettek kegyeiért nagy árat kell fizetni!
10.
Ha a fenti 9 parancsolatból bármelyik is hiányzik az elhatározottságodból, hiúságod félre tétele mellett utasítsd vissza a felkérést!
***
--64. --
A gyermeknevelés tíz parancsolata
1.
Adj gyermekednek folyamatos, állandó, személyes gondoskodást! Ez éppen olyan fontos, mint az élelem!
2.
Adj nagylelkűen gyermekeidnek idődből és megértésedből! Játssz velük, olvass nekik többet, mint amennyit általában a családban szoktak!
3.
Gondoskodj állandóan újabb és újabb tapasztalatokról, és mesélj hozzá, beszélgess vele sokat! Így születésétől kezdve részesítheted az anyanyelv változatos fordulataiban.
4.
Bíztasd, hogy sokféle módon játsszék egyedül és más gyerekekkel is, kutasson, fedezzen fel, konstruáljon, utánozzon és alkosson!
5.
Többször és többet dicsérd az erőfeszítéseit, mint a teljesítményét!
6.
Egyre fokozódó mértékben kívánj gyermekeidtől felelősségtudatot! Teremts olyan körülményeket, hogy a feladatok teljesítéséhez minden erejét össze kelljen szednie, összes képességeit latba kelljen vetnie!
7.
Emlékezz rá, hogy minden gyermek sajátos tulajdonságokkal rendelkező egyszeri, egyedi személyiség. Így az, ami kedvező az egyiknek, nem biztos, hogy jó a másiknak.
8.
Műveld magad annyira, hogy észrevehesd gyermekeidben a temperamentumának és életkorának megfelelő vonásokat, és az azoktól eltérő jelenségeket!
9.
Sose fenyegesd gyermekeidet azzal, hogy nem fogod szeretni, vagy túladsz rajta! Elítélheted viselkedését, de sose érezze úgy, hogy őt ítéled el!
10.
Gyermeked nem kérte, hogy megszülethessék, ez a Te akaratod volt. Csak a vele való mindennapos törődés, jó érzelmi kapcsolat hozza létre nála a szülő iránti hálás szeretetet.
***
Folyt. köv.
