BS - vallásról, istenről, hitről, hívőkről

BS - vallásról, istenről, hitről, hívőkről

Máté 5.3-12, vagyis a „A hegyi beszéd” - Kritikus gondolatok

2012. szeptember 01. - aforizmágus

K.S.: „A béketűrő viselkedés („ha megdobnak kővel,dobd vissza kenyérrel”) megtiltja a provokáció megtorlását,és lerombolja a kölcsönösség alapját. A keresztény doktrínában van egy anarchista vonulat.”

hegyi_beszedhez.jpg

 

Máté5 (3-12)

Kik a boldogok?

"(3) Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.

Hát, akkor talán ennyit a sokat emlegetett lelki gazdagságról…

***

(4) Boldogok, akik sírnak, mert ők megvígasztaltatnak.


Tehát irigyeljük azokat, akik sírnak, mert relatíve nekik majd úgyis jobb lesz? Ez nonszensz – ez egyszersmind oda vezethet, hogy nem egyszerűen irigyelni fogjuk a sírót, szenvedőt, hanem úgy tekintünk rá, hogy „Jó neki, mert jobb lesz neki!”. E mellett még nevetséges is ez a hozzáállás, mivel nem veszi figyelembe, hogy az illető miért sír – tartalomtól függetlenül értelmez egy külső megnyilvánulást. Talán azért van ez, mert a vallásosságban ezek szerint a külsőségességet emelik ki?

A fentiek még odáig is elmehetnek, hogy a szenvedést látva még örülünk is, egyfajta bizarr módon annak, hogy a másik szenved, és ezt egy emberbaráti érzelemnek is tekinthetjük.

***

(5) Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet.

A szelídek fogalma itt sem egyértelmű – itt biztosan arra utal, amit itt ír: Máté 5 ( 17-48 ) ' A törvény magyarázatában':

(5/a)"Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek, hogy ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem annak, aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is. Ha valaki pereskedni akar veled, és el akarja venni az alsó ruhádat, engedd át neki a felsőt is. Ha pedig valaki egy mérföldnyi útra kényszerít, menj el vele kettőre. Aki kér tőled, annak adj, és aki kölcsön akar kérni tőled, attól ne fordulj el."

Hogyan örökölhetnék azok a földet, akik nem képesek a saját érdeküket, önbecsülésüket, önérdeküket, de még a puszta létüket is megvédeni, és direkte arra vannak felszólítva, hogy ha kegyetlenkednek velük, akkor még segítsenek is az erőszaktevőnek … ez egyszerűen a biológia alapelveinek, az önfenntartási ösztönnek mond ellent – igaz, a keresztények nem hisznek az evolúcióban sem, mert ugye azt hiszik, hogy ezt majd ők hit alapon megítélhetik… Ebből a szempontból természetes lehet, hogy az élet alapvető követelményeivel is szembe mennek. A kereszténység ezek szerint nemcsak inhumánus, hanem még életellenes is!

Tökéletesen ide illik, amit Karl Sigmund ír „Az élet játékai – kalandozás az ökológia, az evolúció és a viselkedés világában” című nagyszerű könyvében:

„A szelídek fogják veszélybe sodorni a Földet” fejezetben (242.o.):

(..) A kizsákmányolókkal szembeni ellenállás képességének elvesztése veszélyes dolog. Ha az ember megengedi, hogy kizsákmányolják, akkor nemcsak a saját helyzetét rontja: a kizsákmányolók eltartásával az egész közösséget veszélyezteti! Egy csupa önző egyedekből álló társadalomban a hasonló eszközökkel való visszavágás brutálisan egyszerű stratégiája szinte mindig együttműködéshez vezet, míg a visszavágás magasabb elvek alapján való elvetése éppen ennek az együttműködésnek az esélyét ássa alá!

A béketűrő viselkedés („ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel”) megtiltja a provokáció megtorlását, és lerombolja a kölcsönösség alapját. A keresztény doktrínában van egy anarchista vonulat. Valójában az evangéliumok túlfeszített tanításait valószínűleg nem a tartós rend alapjainak szánták. A korai keresztényeknek számára a világvége küszöbön álló esemény volt, így a túlvilági élet jutalma /miatt nem is ige foglalkoztak azzal, hogy hosszútávon ép ésszel el lehet-e viselni, a hétköznapi életben kivitelezhetőek-e az evangéliumok elvárásai. – szerk. kiegészítése/

Úgy tűnik, hogy a megtorlás kemény törvénye volt az alapja nagyon sok – vagy talán az összes – stabil társadalomnak. „Szemet szemért, fogat fogért!”: az ilyenfajta zord ügyletek biztosítják a tisztességes üzletelés kialakulását. Persze mindez nem jelenti azt, hogy a megtorlás lenne a „bölcsek köve”.”

***

(6) Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.

Legalábbis elhitethetjük ezt velük. Különösen úgy, ha az igazság fogalmát abszolutizáljuk, és önálló entitásként vezetjük elő, és persze azonosítjuk istennel. Ergo: „ha hiszel istenben, akkor tudod az igazságot, lehetsz akármennyire tanulatlan is.”

***

(7) Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek.

Lásd a 5-ös pont megjegyzését!

Kiegészítésképpen még hozzátehetnénk, hogy ez itt mintha megintcsak tartalom- és szituáció ismeret nélkül írna elő olyan kötelességet, amit egy érett embernek tudnia kell megítélni. De nem! A kereszténység abszolutizálja az irgalmasságot – engedjük el a bűnöst és a büntetést. Egyenrangú keresztények között ez rendben van – de azonnal értelmetlenné és meddővé válik a dolog, ha átgondolás nélkül alkalmazzák. Erről azonban szó sincs, ebben a „fantasztikus igehirdetésben”!

***

(8) Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent.

A kérdés a következő – vajh kik a tiszta szívűek, és ki állapítja ezt meg?

***

(9) Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.

Hát ebben éppen hogy nem a keresztények jeleskednek. Ha így lett volna, az egyházi uralom idején nem lettek volna háborúk – ha már egyházi jóváhagyású uralkodó elit vezette őket.

***

(10) Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa.

Miért ötlik az én eszembe azonnal az ennek az olvastán, hogy az, hogy valakit üldöznek, csakis annak lehet öröm és boldogság, aki eleve üldözéses paranoiában szenved, és végre lelkendezhet, hogy „ugye, megmondtam!”

***

(11 ) Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. (12) Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek."

„Gyalázás, üldözés, rágalmazás” – jézus eleve mazochistákra írta ezt a beszédet? Semmire sem jó ez, csakis arra, hogy fanatizálja a hívőket. És a megfogalmazásból is egyfajta egoista megalománia sugárzik.

***

Folyt. köv.

 

Modernkori keresztelkedés – az egyház keresztjének felvétele? - CSATLAKOZZON ÖN IS EGYETÉRTÉSÉVEL A CSECSEMŐKERESZTELÉS GYAKORLATÁNAK ELTÖRLÉSÉHEZ!

Az egyház csecsemő-, és kisgyermek-keresztelési gyakorlata számos kérdést vet fel, amik megkérdőjelezik ezen szokás „ártatlanságát”…

***

Olvasom a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia honlapján a következő oldalon:

Kereszteli ügyintézés

I. atya, 2005, február 21 - 12:13 Ügyintézés

Kisgyermek megkeresztelésére legalább 1 hónappal előbb kell jelentkezni.

Feltételek:

- a szülők egyházi házasságkötését igazoló irat(1),

- szülők rendszeres vallásgyakorlata(2),

- keresztelési engedély a lakhely szerinti plébániától, igazolás a két (szükség esetén elegendő egy) keresztszülő részére, hogy keresztszülői megbízatást vállalhat.(Keresztszülő csak vallását gyakorló katolikus keresztény lehet, aki elsőáldozó volt, bérmálkozott, szentségi házzaságban él, vagy még szabadállapotú.(3))

5 éves kor fölötti gyermeknek fel kell készülnie a keresztségre.(4) Legalább 2 év hittan után kerülhet sor a keresztelőre az elsőáldozással együtt.

Felnőttkeresztelés

Katekumenek, azaz felnőtt hitjelöltek(5) részére kétéves, csoportos keresztségi felkészülés szükséges. Ez heti egy estén jelent kb. 1-1,5 órás elfoglaltságot, illetve elvárás a rendszeres otthoni egyéni felkészülés.(6)

****************

Elgondolkodtam, és a következők jutottak eszembe:

(1)

Ilyen sokszor nincs, ezt pótlandó külön költségként rendezni kell a házassági formát - felteszem ennek is külön költsége van.

***

(2)

Mit jelent a rendszeres vallásgyakorlat? Felteszem a gyakorló hívők tevékenységét, erről azonban itt, pl:

ezt írják:

„A megkereszteltek számát tekintve ma a katolikusok alkotják a világ legnépesebb egyházát. A hitüket valóban gyakorló, rendszeresen templomba járó, ún. gyakorló katolikusok azonban kisebbségben vannak, sokkal nagyobb azoknak a száma, akiket a keresztségen kívül semmilyen egyéb kötelék nem fűz a katolikus egyházhoz.

...vagyis a rendszeres vallásgyakorlás égbekiáltó hiánya már sántít a csecsemőkeresztelések ügyében - itt valószínűleg erősen engedékeny az egyház, ami érthető: neki a megkeresztelés a fontos, mert akkortól már kereszténynek számítják az embert, és ők taglétszámra hajtanak...

(Továbbá lásd a terjedelmesebb cikkrészletet jelen írás végén!)

***

(3)

Ez megint sántít – ilyen még kevesebb lehet, mint az egyházi házasságkötésben élő házas ember...

***

(4)

Hogy lehet az, hogy a csecsemőket csak úgy meg lehet keresztelni, de ha a gyerek elmúlt 5 éves, akkor 2 éves felkészülésre van szükség. Persze, meggyőzés szempontjából ez is érthető: egy csecsemőként megkeresztelt ember már azzal a tudattal nő föl, hogy ő meg van keresztelve, katolikus, református, stb.... Ugyanúgy megszokja a tudatot, mint a saját nevét. 5 éves korban, vagy azután valószínűleg már érezné a gyermek azt a kontrasztot, ami a keresztelésből eredő keresztényiség és a valós élet között van - így az ő agyukat puhítnai kell, őket már valóban bele kell nevelni abba, hogy kereszténynek tekintsék magukat.

Az egyháznak ezzel ugyan hívebb, vagy engedelmeskedőbb vallásos réteget sikerülhet nekik kialakítani, de nekik ez már külön munka, így számukra praktikusabb a csecsemőket megkeresztelni; lehet, hogy éppen ezért állítanak 2 éves felkészülési periódust a gyerekek elé: sokan nem vállalják a gyerekeik részére sem ezt a hosszadalmas felkészülést, amit csecsemőkorban egy alkalommal "le lehet tudni".

No és miért kötik össze az elsőáldozással a keresztelést? Ezt sem ördöngösség megfejteni – az elsőáldozás egyfajta hitmegerősítés, ünnepélyes alkalom, ahol a gyerekek a központi szereplők, a pap a karmester; a gyerekek ugyanúgy szeretik az ünnepségeket, mint ahogy a szülők is szereti, ha a gyerekeik valamilyen ünnepélyes alkalommal központi szerepet játszanak. Vagyis az elsőáldozás vonzereje valószínűleg olyasféle, mint pl. az óvodából, iskolából való ballagás ünnepségének, vagy bármilyen ünnepségnek; vagy hasonlíthatjuk egy karácsonyi ünnepséghez is, vagy bármely nemzeti ünnep alkalmával tartott ünnepség vonzerejéhez.

Lásd még:

„Azon hittanosaink számára nyújtunk lehetõséget az elsõ szentáldozásra, akik legalább 2 évet jártak hittanra. Az elsõáldozás alsó korhatára a harmadik osztály.”

„Az elsõ gyónásról és szentáldozásról

Az elsõ gyónás és szentáldozás - és ahol szükséges, a keresztség - felvételére a felkészítés a plébániánkon kétéves ciklusban történik. Ennek rendes ideje az általános iskola második és harmadik osztálya, amit a szentségek felvétele követ.

A szentségek felvételének alapfeltétele:*

- a hittanórákon való rendszeres részvétel, valamint

- a vasárnapi szentmiséken való részvétel.

A szentmiséken való rendszeres részvételt a második osztályosok számára ajánljuk, a harmadik osztályosok esetében pedig ez is feltétele a szentség felvételének.”

* Vagyis itt még azt is kiemelik, hogy 2 éven át nemcsak a hittanórákon kell rendszeresen részt venni, hanem a vasárnapi szentmiséken is! Ezzel kapcsolatban lásd a korábbi idézett megjegyzést a (2)-es pontban!

***

(5)

Nem értem teljesen a „hitjelöltek” kifejezést; itt pontosabbnak érezném a „hívőjelöltek” megnevezést, mivel személyekről van szó.

***

(6)

Számoljunk! Két év=104 hét; 104 x 1, 1.5 óra =104 – 156 óra. Adjunk hozzá az elvárt rendszeres otthoni egyéni felkészülésként heti összesen 1 órát, ami alig 10 percet jelent naponta(!), vagyis így 208 – 260 órát kapunk. Vagyis – felnőttek esetében is min. 200 órás felkészülési időt szánnak a keresztség felvételére… és ennek ellenére Szent Ágoston óta szorgalmazzák a mára már néphagyománnyá avatott csecsemőkeresztelést; karöltve azzal, hogy ma már az egyháznak elsősorban a megkereszteltek számának gyarapítása érdekében van szüksége a minél előbbi megkeresztelésre – a feudális időszakban a feudális uralkodók az egyháztól kapták a hatalmukat, az igazolta azt a társadalmi rendszert; akkor érdekében állta hatalomnak is, hogy ha az uralkodó az egyháztól kapta hatalma igazolását, akkor praktikus volt számára az, hogy ez közvetlenül jelenjen meg a nép körében is: akitől ők a mennyországi, és egyéb ígéreteket kapják, az a fölöttük hatalmat gyakorlók hatalmának adományozója is – ergo: ha a nép megkeresztelt tagja kívánja magának az egyház által megígért minden jót, ehhez elsősorban jó alattvalónak kell lennie.

Mi a helyzet ma? Az egyház igyekszik egyfajta áll-tömeget létrehozni, amit elsősorban a csecsemőkereszteléssel érhet csak el, és amivel az állam felé jelezheti, hogy a társadalom megkeresztelt, vagyis keresztény emberekből áll túlnyomórészt, így van értelme a költségvetésből hatalmas összegeket áldozni az egyházi intézményrendszer és annak tagjai fenntartására.

***********

CSATLAKOZZON ÖN IS EGYETÉRTÉSÉVEL

A CSECSEMŐKERESZTELÉS GYAKORLATÁNAK ELTÖRLÉSÉHEZ!

Egyetértését, vagy ellenkezését jelezze ill. fejtse ki a cikk Társalgójában!

********

A (2) pont kiegészítése:

Csökken a templomba járók és bérmálkozók száma

Dátum: 2007-09-17 12:54

Horvát Róbert albári-alistáli plébános összehasonlította, a lakosság hány százaléka jár rendszeresen vasárnap misére az osztrák, a magyarországi, a szlovákiai és a csehországi katolikus hívők közül. Elszomorító körképet kapunk: csökken a megmaradók és a bérmálkozók száma is ...

„Az osztrák fiatalok 14-24 évesek 70% hisz Istenben! A 70% egytizede imádkozik rendszeresen.

Vasárnap az Úr napján csak 5%-kuk jár templomba a 70%-ból rendszeresen! (a 14-24 évesek 3,5%-a!)

Az elmúlt években, Szlovákiában is csökkent a megmaradók száma és a bérmálkozók száma is.

A bérmálkozó fiatalok azelőtt a bérmálkozás után 10-15%-uk járt vasárnap rendszeresen templomba. Mára ez az arány 3-10%-ra csökkent a bérmálkozás utáni miselátogatás az ifjúság körében alacsonyabb.

A hittanos ifjúság közül is egyre kevesebben miselátogatók vasárnaponként.

A plébániákra mindez Dél-fölvidéken, sőt az ún. stúri Szlovákia területén is érzékelhető, néhány elszigetelt térséget kivéve.

...

A nagyvárosokban még rosszabb a helyzet, ott a hívek száma 5% vagy alatta mozog. Kevés az új templom, és ha nincs a közelben, általában nem látogatják.

Magyarországon az összes hivő 18%-a járt néhány éve vasárnapi misére, mára ez csökkent tovább néhány százalékkal, most 12%-os az összes hivőből a miselátogatás vasárnaponként.

Szlovákia is csak néhány százalékkal áll jobban, ha a nagyvárosokat beszámitjuk, hisz Pozsonyban lakik Szlovákia lakosságának egytizede.

Nagyjából az elmúlt években 19-21%-ra becsülték a rendszeres miselátogatókat vasárnaponként.

Mára az arány 15-18%-ra becsült!

Évente 1-1%-nyi veszteség van, hisz kihalóban van az 1953-ig felnövekedett vallásos közeg, 1953-1989 között kevesen részesültek hitoktatásban és nevelésben. Ez a réteg nem vallásosnak mondja magát.

Az azóta vallásos fiatalok között korunkban kevesebben miselátogatók.

A csökkenés nagyjából a 2005 utáni generációkat és kimondottan az iskolásokat sújtja jobban.

1989-2005 között 10-15% maradt meg.

2005 óta 5-10% marad meg.

A vallástalan szülők gyermekei most kezdenek kijönni az iskola padjai közül, ez a többedik generáció a jelenség oka. Ez gyakorlatilag utóhatása az ateista nevelésnek és a közömbösségnek, amely eluralkodik nemcsak a politikában, hanem a vallás területére is mindez kihat.

VÁRHATÓ, HOGY LEGKÖZELEBB KEVESEBB KATOLIKUS LESZ A 2011-ES NÉPSZÁMLÁLÁSON.

A miséken és látogatottságukon ez a jelenség már megfigyelhető.

Csehországban nagyjából 1% a katolikusok illetve a nem hivők közti különbség.

A megkereszteltek egy idő után már nem hivőknek mondják magukat.

Hasonló jelenség várható Szlovákiában és a magyarok által lakott területeken is.”

„Máté, 6.24. – Isten és a mammon” – Kritikus gondolatok

szt_mate_evangeliuma.jpg"… marad a remény egy jobb túlvilágban: kész az önfeláldozó, de hívő munkaerő, aki dolgozik, sőt szeretnie kell dolgozni, de utálnia kell az ellenértékét. …"

Kép forrása:

 

 

Máté, 6.24 - Isten és a mammon

"Senki sem szolgálhat két úrnak, mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti: nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak."

Megjegyzések:

1. Mammon – a régi asszírok pénz és bőségistene nevéből. Másként: nyereségvágy, a bálványként imádott pénz, gazdagság.(1)

Érdekes, hogy míg engem számos alkalommal megszóltak keresztények, hogy "miért nem írom az isten, meg a jézus szavakat nagy kezdőbetűvel", ők természetesnek veszik, hogy az asszírok egy istenének neve kisbetűvel szerepel, ráadásul nem személynevesítve, mint Isten, meg Jézus, hanem szimpla tulajdonnevesítve, határozott névelővel. (Az "a jézus", meg "az isten", már nem hangzik olyan tiszteletreméltóan, mintha határozott névelő nélkül említjük meg. A határozott névelő személyteleníti a megemlítettet, amolyan "egy a sok közül" szintre helyezi le: lásd pl. "Béla bácsi azt akarja, hogy menjünk el" – sokkal személyesebbnek hat, mint az hogy "az edzőm azt akarja, hogy menjünk el" – a személytelenítés egyszersmind alacsonyabb fontossági kategóriát jelent. Nem szokatlan ez azokban a törekvésekben sem, amikor háborús helyzetben a felek törekednek az ellenség katonáit szimpla egyenruhaként láttatni, és minél kevésbé emberszerűbbnek feltüntetni, hogy így az erőszaktétel kevésbé viselje meg a saját katonákat. "Ha nem vagy ember, nem kell emberként viselkednem veled." Sajnos ennyire egyszerű a logika.)

Ez jelzi, hogy a kereszténység is csak olyan vallás, mint a többi istenképpel operáló ideológia: a többit vetélytársnak tartja, így az együttes megjelenéskor a sajátot kiemelni, a másikat jelentékteleníteni "illik". OK, ez rendben van, hisz a saját istenkép pozitív diszkriminációban részesül, a nem saját pedig negatívban; ennyi, megszokott jelenség.

2. A "két úrnak való szolgálat" már tkp. azokban az időkben sem volt egyértelmű meghatározás. Feltehetőleg itt a vallás istenére céloztak, de nem értem, miért nem lehet ezt konkretizálni, és a vallásra leszűkíteni – ha a hétköznapi életet vesszük értelmezési alapnak, (mert ugye a szokásos szólam az, hogy „ a Biblia a hétköznapi élet problémahelyzeteinek remek útmutatója”), akkor gondban vagyunk, mivel a hétköznapi életben is számtalan szerepben kell helytállni, ahol hol az egyik felettesünknek kell követni az utasításait, hol a másiknak ... ez azonban nem jelenti azt, hogy ha az egyiket szeretem, akkor szükségszerűen a másikat gyűlölni fogom, vagy gyűlölnöm kellene. Ez persze megfelel annak a képnek, amit A teizmus kritikája és kikerülhetetlen szükségszerűsége(2) tanulmányomban is leírtam, miszerint az istenkép a szülő szimbolikus megfelelője, és azt persze senki sem nagyon tudja elképzelni, hogy két anyja legyen, vagy egyszerre két apja, stb. Erre gyakorta utalnak a "gonosz mostohás” mesék is – a vérszerintiségnek az állatvilágban is hatalmas szerepe van, az embernél is nagy szerepe van, és ha elhisszük, és magunkévá tesszük azt a gondolatot, hogy az „atyánk” az isten, akkor innen már nem nehéz ehhez az egyistenes képhez ragaszkodni, és a szülői analógia teljessé válik: az isten a szülőm, és nem lehet olyan, hogy valakinek két (persze azonos nemű!) szülője legyen. Ha isten emellett még „úr” is, akkor azt se ördöngösség elhinni, hogy csak ő lehet az egyetlen. … Vagyis, itt megint egy túlhajtott, abszolutizált egyetlenség-hit van jelen, ami a hétköznapi életben megvalósíthatatlan, mivel a társadalmi életben a szerepvállalások annyira sokrétűek, hogy az engedelmességi viszonyok időnként teljesen kaotikusakká válhatnak. Erre persze remek egyszerűsítő analógia az, hogy ha az embernek valami nincs ínyére, mármint valami kötelesség, akkor remekül ki tud bújni alóla azzal, hogy „ neki csak isten parancsol”, ami persze nem jelenti azt, hogy adott esetben ő lepődne meg a legjobban, ha direkt utasítást kapna ettől a „ főnökétől”: ilyenkor az emberből vagy szent lesz (ha eleve volt valamilyen vallásához kötődő rangja, tisztsége) vagy valami elmekórtani eset.

Többek között e miatt a gondolat miatt sem alkalmas a kereszténység államigazgatási feladatok betöltésére – vagy fanatikusokat eredményez, vagy pedig teljesen meghasonlott mentalitást.

***

Mellesleg ez a mammonos tiltás úgy is felfogható, hogy igazolhatja az egyház népsanyargatását a mindenkori uralkodó osztály felett gyakorolt hatalma alapján: mintha ezzel indokolta volna, hogy az embereket szegénységben és az érvényesüléshez szükséges tudás megszerzésétől távol tartotta azért, nehogy a vagyonosodás eltérítse őket istentől.

A logika a következő lehet: ha az ember képes pénzszerzésre, akkor igyekszik majd pénzt szerezni; ha szerzett pénzt, esetleg azt igyekszik majd gyarapítani - erre könnyű rászokni, és lehet hogy az egyház nemcsak a pátyolgatott uralkodói elittől tanulta ezt meg, hanem az önismerete is erre vezette rá! - és a gondolatait ez lekötheti. Talán mellékes dolognak tűnhet, de mindez azt demonstrálja, hogy a kereszténység még gazdaságpolitikai alapozásnak sem megfelelő, mert a termelőtől elveszi az egyik fő demokratikus motivációt, amit a pénz testesít meg: nevezetesen azt, hogy a megtermelt árú értékét, ellenértékét szabadon használhassa fel igényei szerint, holott ahhoz, hogy elkölthesse, ahhoz előbb meg kell szereznie, és addig azzal kell törődnie!! Ha már a pénz előteremtése előtt elvesszük a legfőbb motivációt az embertől, akkor az olyan, mintha a termelőerejét kasztrálnánk! A paradox logika szerint, ha a pénz nem köti le a gondolatait, akkor majd isten gondolata fogja lekötni. Ez már akkor is eléggé bugyuta ötlet volt – éhesen, fázva, nélkülözve nem lehet magasztos dolgokat képzelegni istenről, hanem marad a remény egy jobb túlvilágban: kész az önfeláldozó, de hívő munkaerő, aki dolgozik, sőt szeretnie kell dolgozni, de utálnia kell az ellenértékét. Persze az uralkodó elit sem volt jobb helyzetben, mivel csakis egyházi jóváhagyással lehetett az ember gazdag – ha gazdag vagy, akkor busásan támogatnod kell az egyházat, mert ha nem, akkor az általa is irányított államgépezet eltipor, és lehet, hogy éppen azok teszik majd ezt meg, akik az egyház fentiek alapján igazolt elgondolása alapján nélkülöznek, méghozzá részben önkéntesen.

Ennyit a Máté, 6.24-ről.

***

(1) Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára.

(2) http://mek.oszk.hu/06600/06661/06661.pdf 

 

A Magyar Református Egyház az adónk 1%-át kéri - no de hogyan???

MRE: „Mit kérünk? - Ezen az internetes oldalon nem pénzt kérünk Öntől, sokkal inkább egy támogató, bizalmi szavazatot."

BRAIN STORMING: "Értsd: "nem pénz = bizalmi szavazat = adó 1%-a = pénz" ... no várjunk csak?"

Olvasom a Magyarországi Református Egyház 1%-ért folyamodó internetes hirdetését ami a freemailes levelezőládám felett jelent meg:

Idézet:

„Magyarországi Református Egyház 0066

Milyen munkát végzünk?
Kálvin János megfogalmazása szerint egyházunk munkája hálaadás*. Isten ingyenvaló** kegyelme arra hív minket, hogy minden rendelkezésünkre álló erőnkből*** az Ő dicsőségét szolgáljuk. Azt a nagyszerű elhívást kaptuk****, hogy gyógyíthatjuk a betegeket, gondozhatjuk az elesetteket, taníthatjuk, nevelhetjük gyermekeinket, támogathatjuk a fogyatékkal élőket és segíthetjük a tehetségeket.”


Brain Storming:
*No de kinek adnak hálát?

**Ha „ingyenvaló”, akkor miért kérik az 1%-unkat?

*** A MI rendelkezésre álló 1%unkból is?

****Erre mondják azt hogy "isten fizesse meg nekik"!

***

Idézet:

„Mit kérünk?
Ezen az internetes oldalon nem pénzt kérünk Öntől, sokkal inkább egy támogató, bizalmi szavazatot.* A személyi jövedelemadó 1+1%-ával a 1996. évi CXXVI. törvény szerint minden magyar adózó állampolgár szabadon rendelkezhet. Az 1%-os felajánlás tehát a tájékozottságról, a civil tudatosságról szól!** A rendelkezés nem követel közvetlen anyagi áldozatot, amennyiben Ön nem rendelkezik az 1%-ról, az összeg költségvetési felhasználásban marad.*** Ha viszont úgy dönt, él ezzel a jogával és támogat minket, lehetőséget ad a számunkra, hogy fejlesszük intézményeink infrastruktúráját****, tovább végezhessük munkánkat***** a magyar társadalomban az oktatás, a misszió és a diakónia területén.”


Brain Storming:
*Értsd: nem pénz = bizalmi szavazat = adó 1%-a = pénz ... no várjunk csak!?

**És arról, hogy azt hisszük, hogy az adó1%-ért kuncsorgó szervezetek összessége már a lakosság adójának 1%-át biztosan zsebre vágja... és mi meg bosszankodunk, hogy az államháztartási hiány miatt bajban van az ország, nem épülnek utak, nem fejlődik a közszféra, stb. sorolhatnánk! Erről szól a következő pont:

***Miért lenne baj, ha az 1% a költségvetés felhasználásában maradna?

**** Ha nincs 1%, akkor nincs lehetőség az infr-str. fejlesztésére?

***** Ha nincs 1%, akkor nem végzik tovább a munkájukat?

***

Idézet:

„Miért történelmi egyház?*
A történelmi egyház kifejezés a számunkra azt jelenti: egyház a magyar történelemben.** A reformáció olyan történelmi közösséget teremtett hazánkban, amely megváltoztatta közös sorsunkat. Az eltelt ötszáz év során egyházi intézményeinkben, gyülekezeteinkben a legkiemelkedőbb tudományos, irodalmi, közéleti szereplők találták meg szellemi otthonukat, gyökereiket. A protestantizmus ereje a kisközösségek szövetségében és a közös nemzeti érdekek szolgálatában érhető tetten. Hisszük, hogy erre az erőre Magyarországon ma is égető szükség van.***”


Brain Storming:
*Ez érdekes: ezek szerint nem egyértelmű? Miért kell bizonygatniuk? A többi egyház tán nem ismeri el őket?

**Akkor bármely egykor volt egyház történelmi egyház, nem?

***Ha égető szükség van rá ma is, akkor ÉGŐ, hogy az 1%-ért kell így folyamodni, nem?

***

Idézet:

„Ne feledkezzen meg a civilekről sem!
Fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet, adója 1%-ával támogassa az Ön közvetlen környezetében működő egyházi vagy világi szervezeteket, alapítványokat is*. Ehhez a rendelkezésen fel kell tüntetnie a szervezet adószámát. Kérje az alapítvány segítségét, illetve tájékozódjon a www.nonprofit.hu vagy a www.niok.hu internetes oldalakon.** A civil Magyarország megerősödése közös érdekünk!***

Előre is köszönjük támogatásukat, bizalmukat!”

Brain Storming:
*Vagyis megvolt a világi tiszteletkör, hogy aztán nehogy túlságosan maguk felé hajló kezűnek titulálják őket.

**Megvolt a nélkülözhetetlen kitöltési útmutatás is, nehogy az adószám lemaradjon!

***Ergo = "Mivel a civil M.o. megerősödése közös érdekünk, így nyugodtan elegendő, hogy ebben is minket támogasson!"

BRAIN STORMING, 2007

A hatalom + vallásos gondolkodás = visszaélés lehetősége. Íme a levezetés!

pap_penz.jpg„14.§. A nagyobb képesség több jogot ad, de a nagyobb képesség hite pedig azt a hitet adja, hogy több joga van mint amit mások hisznek róla.”

Mottó: "Mi töltjük be ezen a földön a mindenható Isten helyét" (XIII. Leó 1894. június 20.-ai Enzyklikájából.)

*******************************

Egy vallással kapcsolatos vitában írták nekem:(a BS: utáni idézőjeles részt tőlem idézték!)

"(BS:)Ha valakinek hatalom van a kezében, és emellett vallásos is, vissza fog élni vele". Vitapartnerem írta: Másutt Hitlert, mint vallásos vezetőt ítélsz meg. Mi a helyzet Leninnel, Szálinnal, Maoval, Rákosival? Mint a vallás fő képviselői! A hatalom önmagában meg tud őrjíteni az embert, és nem a vallás tesz rá rossz hatást.

Ehhez a következőket tudtam hozzáfűzni:

A vallásos gondolkodás épen a miatt keletkezett, mert az ember befolyásolni akarta a természet erőit. Előbb megszemélyesítette, személyként képzelte el /ez a tendencia, az antropomorfizmus mindenkiben benne van, különben miért haragudnánk tárgyakra, miért szitkozódnánk egy nem működő, vagy egy lerobbant gépre, stb./ majd megpróbált kommunikálni vele, mint egy személlyel – az analógiához nem is kellett messzire mennie.

Vagyis – a megszemélyesítés által az az illúziója támadt, hogy megszerezte a hatalmat a természet felett. Az áldozatok bemutatása is tkp ajándékot jelentett, hogy cserébe a természet is tegye meg, amit az ember szeretne.

Emiatt a vallásosság és a hatalom képzete nagyon is közeli rokonságban vannak – még akkor is, ha az egyénben semmiféle ilyen konkrét érzés ki sem alakul. De nézzük csak meg mi lesz azzal a nyugodt, csendes személyiséggel, akinek megkérdőjelezik a hitét, vagy kétségbe vonják a „felsőbb hatalom”-mal kapcsolatos elképzelését – még akkor is, ha semmiféle érdeke nem csorbul, megpróbálja megvédeni, éppen úgy, mintha egy hozzátartozóját akarná megvédeni.

De leírom, hogyan vezettem ezt le:

A hatalom + vallásos gondolkodás = visszaélés lehetősége.

1.§.

Vallásos, elsősorban istenképben való hit = felsőbb hatalomban való hit.

2.§.

Ha ezt megszemélyesítjük, akkor emberinek képzeljük el. ( antropomorfizmus; az én rendszeremben „egoteizmus”, és „szocioteizmus” is)

3.§.

Ha emberinek képzeljük el, akkor ez által emberi módon befolyásolhatónak is.

4.§.

Ha emberi módon befolyásolhatónak képzeljük, akkor emberi mivoltunkból eredően a befolyásolására is képesnek érezzük magunkat.

5.§.

A rítusok ezt a képességet jelenítik meg, szimbolikusan, analogikusan.

6.§.

Ha befolyásolni tudom a (leg)felsőbb hatalmat, akkor azt is elhihetem, hogy olyat is megtehetek, amire alapjában semmi képességem, sem jogom.

(Valahonnan innen származhat az a mondás, hogy „Segíts magadon, Isten is megsegít!”)

7.§.

Ha a rítusokkal befolyásolni tudom az istent, akkor egyben isten szószólójának, Isten kezének is tekinthetem magam – mert ekkor már isten tkp eszköz a kezemben a vágyaim, és szükségleteim valóra váltásához.

8.§.

Ha Isten útjai kifürkészhetetlenek előre, de ugyanakkor minden az ő akarat szerint történt, akkor utólag van mód arra, hogy megállapítsuk, hogy isten mit is akart.

9.§.

Ez azt jelenti, hogy előre nem mondható meg, mit akart isten – nem jósolható meg, mi lesz isten akarata szerint, vagyis = isten szándéka nem egyértelmű.

10.§.

A tudás értéke éppen az, hogy általa megtudható, mi fog történni (~ megjósolhatóság).

11.§.

A teológia részben annak is tudománya, hogy utólag képes legyen isten akaratát kimutatni valamilyen eseményben, jelenségben.

12.§.

Az istenre való visszavezetés képessége azonban éppen hogy a világ valódi természetét takarja el az ember szeme elől.

13.§.

A visszaélésre ott hatalmazza fel magát az ember, amikor azt hiszi, hogy többet tud, többre képes, mint valójában.

(Tkp Tudja magáról, hogy hisz, de csak hiszi azt, hogy tudja, ismeri a világot. Vesd össze – „ha úgy érzem, hogy ismerem a legalapvetőbb kérésre a választ, akkor minden kérdésre tudom a választ.”)

14.§.

A nagyobb képesség több jogot ad, de a nagyobb képesség hite pedig azt a hitet adja, hogy több joga van mint amit mások hisznek róla.

15.§.

Így akkor is többre van joga, amikor szerinte a kívülállók szemében látszólag nincs többre joga.

A politikai vezetőkre időnként ez a gondolkodásmód éppen úgy ráillik, mint a vallásos gondolkodásúakra. Mindez napjainkban is a szemünk előtt játszódik le – csak meg kell nézni, hogy ki az, aki a hatalommal, és a hatalom megtartására játszó eszközökkel véli elintézhetőnek a dolgokat. A mágikus gondolkodás ott is működik, miszerint „csak akarni kell, és úgy lesz!”

– A politikában csak az a gubanc, hogy ott úgy módosul a szlogen, hogy:

„Csak akarnotok kell, hogy úgy egyen, amiről azt hisszük, hogy nektek jó lesz, és akkor úgy lesz!”;

vagy egy másik változat:

„Csak akarnunk kell, hogy ti is akarjátok azt, amit mi akarunk tőletek, és akkor úgy lesz!”

vagy még tovább:

„Csak akarnunk kell, hogy ezt megteszitek, és akkor úgy lesz – ha meg nem teszitek meg, vagy nem lesz úgy, akkor az a ti hibátok, és mi megbüntetünk!”

***

BRAIN STORMING, 2007

Why God never Received a PhD – Amiért Isten sohasem kapott PhD-fokozatot (English-Hungarian)

god_on_laptop.jpg

 

* * *


1. He had only one major publication.
Csak egy nagyobb publikációja volt.

2. It was in Hebrew.
Héber nyelven írta.

3. It had no references.
Nem tartalmazott „Ajánlás”-t.

4. It wasn't published in a refereed journal.
Nem hozták le egyetlen elismert lapban sem.

5. Some even doubt he wrote it by himself.
Néhányan még azt is kétségbe vonják, hogy ő maga írta volna.

6. It may be true that he created the world, but what has he done since then?
Az ugyan igaz lehet, hogy ő teremtette a világot, no de mit csinált azóta egyáltalán?

7. His cooperative efforts have been quite limited.
Az együttműködési készsége mindig is erősen korlátozott volt.

8. The scientific community has had a hard time replicating his results.
A tudományos közösségnek nemigen sikerült megismételni az eredményeit.

9. He never applied to the ethics board for permission to use human subjects.
Nincs feljegyzés arról, hogy valaha is engedélyt kért volna az etikai bizottságoknál emberen végrehajtható kísérletekre.

10. When one experiment went awry he tried to cover it by drowning his subjects.
Amikor az egyetlen kísérlete kudarcba fulladt, úgy próbálta meg eltussolni, hogy vízbe fullasztotta a kísérleti alanyait.

11. When subjects didn't behave as predicted, he deleted them from the sample.
Amikor az alanyai nem úgy viselkedtek, ahogyan ő megjósolta, akkor törölte őket a mintából.

12. He rarely came to class, just told students to read the book.
Nemigen járt órákra, csak azt mondta hallgatóinak, hogy olvassák a könyvét.

13. Some say he had his son teach the class.
Néhányan azt állítják, hogy a fiával tartatta meg az óráit.

14. He expelled his first two students for learning.
Az első két hallgatóját kicsapta, mert tanultak.

15. Although there were only 10 requirements, most of his students failed his tests.
Habár csak 10 követelményt állított fel, a legtöbb hallgatója még azokat sem tudta teljesíteni.

16. His office hours were infrequent and usually held on a mountain top.
A fogadóóráit eléggé ritkásan tartotta meg, és rendszerint azokat is egy hegytetőn.

17. No record of working well with colleagues.

Nincs feljegyzés arról, hogy jól össze tudott volna dolgozni a kollégáival.

***

Vagyis – Isten: pedagógiai érzékből elégtelen!

Translation: Brain Storming, 2008

Az eredeti angol írás forrása:

A Biblia menedzsereknek írt 10-parancsolata (Brain Storming: HEPILEPSZIA, 1998)

Ahogyan a keresztény marketing is működik: ez a logo ínyencfalat lehet a Coca-nemzedéknek! (="A túlvilági élet is jobban megy Jézus Krisztussal ... Élvezd!")

 

 

 

Kép forrása: http://bacsitimea.kepeslap.com/compose.asp?imageid=20362&cat1=1&userid=2764



BRAIN STORMING:

A BIBLIA MENEDZSEREKNEK ÍRT 10-PARANCSOLATA

I.§.
Én vagyok a te Főnököd, aki kiemeltelek téged a munkanélküliségből.

II.§.
Ne dolgozz másoknak, amíg az én alkalmazottam vagy.

III.§.
Ne készíts rólam karikatúrát; ne hasonlíts természeti képződményekhez, sem állapotokhoz...

IV.§.
Jusson eszedbe, hogy a héten csak egy pihenőnapod van, és még azon se feledkezz meg rólam.

V.§.
Tiszteld azokat, akik kitanították neked a mesterséget, és megadták neked a szerszámokat, amikkel nekem dolgozhatsz.

VI.§.
Ne öld meg munkatársadat, sem senkit, aki ugyanannak a cégnek dolgozik.

VII.§.
Munkatársaiddal ne szexelj munka közben. Szexuális energiádat munkává szublimáld.

VIII.§.
Ne lopj a cégtől.

IX.§.
Ne áruld el a cégnek egyetlen emberét sem. Ne tégy a munkatársad ellen hamis tanúbizonyságot.

X.§.
Ne kívánd sem a te Főnököd, sem a te munkatársad házát, feleségét, barátját, bejárónőjét, kocsiját, motorját, szeretőjét, és semmit, ami a te munkatársadé.

+ÁFA.§.
Mindennap úgy dolgozz, mintha az a prémiumfizetés vagy fizetésemelés előtti nap lenne.


/Brain Storming: Hepilepszia, 1998/

süti beállítások módosítása